Elveszítheti az állami finanszírozású helyeinek háromnegyedét a pécsi egyetem. Ezt valószínűsítik legalábbis a felsőoktatási keretszámokról szóló kormánydöntés miatt. A diákok kiakadtak.
Akár szakok, néhány éven belül pedig karok is eltűnhetnek a pécsi egyetem képzési palettájáról – mondta lapunknak az intézmény rektora, Bódis József azt követően, hogy napvilágra került: a kormány harmadára csökkentené a felsőoktatásban az állam által finanszírozott helyek számát. Ez azt jelentené, hogy mindössze 10.500-an juthatnának be ingyen a felsőoktatásba. A többieknek fizetniük kellene.
Az, hogy mely karok, szakok lehetnek vesztesek, sejteni lehet, hiszen az orvosi, a műszaki területen vélhetően több lesz az állami hely, míg a bölcsészkaron, jogászképzésen, valamint közgazdasági területeken jelentős visszalépés lesz. Sőt, van ahol csak pénzért lehet majd tanulni.
Az universitas első embere szerint a pontos keretszámokat még nem ismerik, de az állami helyek háromnegyedét elveszíthetik, az pedig csak a felvételik idején derül ki, hány diákjuk lehet.
Annak érdekében, hogy mégse essen vissza drasztikusan a hallgatók száma, megoldást is javasolt a rektor úr.
Arra a kérdésre, hogy végeredményként a létesítmények is kiürülhetnek-e, azt válaszolta, hogy a funkciókhoz kell igazítaniuk rezsiköltségeiket is, összébb kell húzniuk magukat.
– A Diákhitel II. rendszer egyfajta eszköz arra, hogy a kieső állami támogatást pótoljuk – hangsúlyozta Bódis József, hiszen ezzel a konstrukcióval be tudják fizetni a tanuláshoz szükséges hozzájárulásukat a diákok.
Az egyetem vezetője szerint a kormányzati döntés ellen biztosan több fórumon tiltakozni fognak.
Nem is lesznek egyedül. A pécsi egyetem hallgatói önkormányzatának elnöke, Zag Gábor sokkal sarkosabban fogalmaz. Szerinte mindez olyan veszélyt jelent a magyar felsőoktatás jövőjére, amely fenyegetéssel szemben – jogi keretek között – akár radikális lépésre is sor kerülhet. Azt, hogy pontosan mire készülnének, nem árulta el.
[frame]A kormányszóvivő finomít
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke, Nagy Dávid csütörtökön jelentette be, hogy népszavazást kezdeményeznek a minőségi, európai színvonalú és tandíjmentes magyar felsőoktatásért.
A kormányszóvivő az MTI-nek reagálva azt mondta: a hallgatói önkormányzat állításaival szemben a kabinet jelenlegi felsőoktatási koncepciójának az a lényege, hogy a korábbiakkal szemben mindenkinek elérhetővé teszi a felsőfokú tanulmányok elvégzését, aki átlépi a bekerüléshez szükséges ponthatárt.
Korábban, ha valaki nem volt állami ösztöndíjas, ezt csak akkor tehette meg, ha rendelkezett a finanszírozáshoz szükséges anyagi feltételekkel – közölte Giró-Szász András, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi rendszerben az állam mindenkinek kifizeti felsőoktatási tanulmányait: valakinek hallgatói ösztöndíj formájában, valakinek pedig a Diákhitel 2 finanszírozásában. Az utóbbit igénybe vevők esetében pedig ha az államnál helyezkednek el, az állam kiváltja őket a hitelükből, ha pedig a piacon vállalnak munkát, akkor adókedvezménnyel ösztönzi a cégeket arra, hogy vállalják át e terheket – magyarázta.[/frame]
