A közösségi munka társadalomformáló szerepéről, a közösségi tervezés lehetőségeiről és a közösségszervező erőről tartottak előadást szakemberek a Közösségfejlesztés Magyarországon című tanácskozáson szerdán Budapesten.
A konferencia beszámol a kultúra területén lezajlott folyamatokról, valamint igyekszik megmutatni azt is, hogy milyen kezdeményezések lesznek a jövőben – mondta Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára a Közösségi művelődés című konferenciasorozat nyitó rendezvényén.
Az államtitkár méltatta a közművelődési ágazat stratégiai fejlesztő és szolgáltató intézményének, a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) eddigi tevékenységét, szerinte sok program valósult meg, s komoly pozitívum, hogy a szervezet aktív feladatellátó szervezetté vált. Az intézet egyik programja a Kapunyitogató, amelynek keretében 190 bezárt művelődési házat nyitottak meg egy-egy hétvégére, a közösségi terek így újra életre kelhettek. Ennek folytatására, további települések bevonásával, 70 millió forintos különkeretet biztosít a minisztérium – jelentette be Halász János.
Megemlítette továbbá a megyei értéktárakkal kapcsolatos munkát, valamint az Újra öltünk és örökítünk elnevezésű országos programot, amelynek célja a paraszti tárgykultúra, a helyi közösségek értékeinek felmutatása. A szolgáltató faluházak projekt keretében a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával 600 településen művelődési házakat újítottak fel mintegy 30 milliárd forint támogatással. A két minisztérium és a háttérintézmények közötti együttműködés eredményeképpen a NMI 283 millió forintot fordíthat a jövőben a szolgáltató faluházak módszertani támogatására.
Halász János kitért arra is, hogy a kulturális közfoglalkoztatás 2013 november és 2014 április között mintegy 4 ezer embernek adott munkát, a programban 1500 településen 2000 szervezet vett részt.
A NMI kezdeményezésére elindult a művelődési hálózat továbbfejlesztése, amely az országos szakmai központok létrehozását célozza. A tervek között szerepel a helyi alkotóközösségeket segítő hálózat kialakítása is – foglalta össze Halász János a terveket és eredményeket.
Závogyán Magdolna, az NMI főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy programjaikkal, de főként a kulturális közmunka révén sokaknak visszaadták az önbecsülését, új gondolkodásmódra ösztönöztek. Hozzátette: a szakmában tudatosítani kell, hogy a rendezvény nem cél, hanem eszköz, a népművelőknek pedig el kell érniük, hogy „az emberek visszakapják a tartásukat”.
Beke Márton, az Emmi közművelődési főosztályának vezetője szerint a közösségekkel, a helyiekkel együtt gondolkodva, közösen kell tervezni, valamint hangsúlyozta, hogy a közösségfejlesztés a szakma alapvető eszköze.
Jantyik Zsolt, az NMI Közösségi Kezdeményezések Országos Szakmai Központ vezetője elmondta: a Debrecenben, Egerben, Kecskeméten és Békéscsabán létrehozott négy országos iroda abból a célból alakult, hogy tehermentesítse a NMI munkáját, másrészt hogy stratégiai partnerek legyenek a számára.
Kiemelte: közös céljuk a szemléletformálás és a közösségek megerősítése. Jantyik Zsolt rámutatott: négy stratégiai irány van, amelyből az egyik a közösségnevelési modellprogram kidolgozása és megvalósítása, a második az egymást építő közösségek jó gyakorlatainak, példáinak elterjesztése. A harmadik irány a határmenti magyar közösségek együttműködésének támogatása, a negyedik pedig a virtuális könyvtár kialakítása.
