Magyarországon évente körülbelül 8000 koraszülött jön a világra. Nekik speciális gondozásra van szükségük, életben maradási esélyeik azonban évről évre javulnak. Köszönhető ez annak, hogy folyamatosan történnek törekvések a korszerűbb koraszülött ellátás érdekében. Prof. dr. Ertl Tibor, gyermekgyógyász és neoantológus szakorvos segítségével jártuk körül, milyen esélyei vannak ma Magyarországon egy koraszülöttnek.
Kik számítanak koraszülöttnek?
Normál esetben a gyerekek a terhesség 40. hetében jönnek világra, koraszülöttnek számít mindenki, aki a 37. hét előtt születik. Korai érett újszülöttnek nevezik azokat, akik a 37-38. terhességi héten látják meg a napvilágot, ők szintén körültekintőbb ellátásra szorulnak – magyarázza prof. dr. Ertl Tibor. Laikusok és egészségügyben dolgozók egyaránt hajlamosak arra, hogy a koraszülöttséget arra a csoportra fókuszálják, akik nagyon alacsony testtömeggel születnek a terhesség korai szakaszában. Valójában 75%-uk 34-36. hétre születik meg.
A veszélyek
A koraszülött csecsemők nehezebben alkalmazkodnak a külvilághoz éretlenségükből adódóan, ezért hosszabb ideig kell a kórházban tartózkodniuk és sok betegség, legrosszabb esetben a csecsemőkori elhalálozás is fenyegeti őket. Látási-, hallási-, légzési nehézség, agyvérzés, neurológiai problémák, krónikus tüdőbetegség alakulhat ki náluk. Ezek szerencsére csökkenthetőek jó orvosi ellátással, az ő esetükben a gyógyítás és prevenció párhuzamosan zajlik – magyarázta dr. Ertl Tibor.
Jók az esélyeik
Az újszülött ellátás mérhető adata a csecsemőhalálozás. Minél alacsonyabb a terhességi hetek száma és a születési súly, annál alacsonyabb az életben maradási esély – mondta a professzor, azonban kiemelte, hogy ma Magyarországon ezer újszülöttből mindössze 5 hal meg, ami jobb, mint az USA mutatója. A pécsi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán 2005-2010 között az 1500 gramm alatti koraszülöttek 89,9%-a maradt életben (ez 1995-2000 között 74% volt), a 750 gramm alattiak kétharmada szintén átvészelte a kritikus időszakot.
A tudatosság a legfontosabb
Ertl Tibor szerint ideális, ha a terhességre tudatosan felkészülünk. Az életvitelnek alkalmazkodnia kell a terhességhez, nem csak az anya, hanem a pár szintjén is. Vagyis fontos többek között a helyes táplálkozás, a vitaminok bevitele, a dohányzás megszüntetése és az alkohol mellőzése már a teherbeesés előtti időszakban.
Szociális probléma is
Az egészségügyi kockázatokon túl szociális okokra is visszavezethető a koraszülés: Magyarországon az egyes megyék és régiók között olyan nagy különbségek vannak, amelyek oka nem az egészségügyi ellátás minőségi különbsége, hanem egyéb szociális és társadalmi tényezők állhatnak a háttérben. Ilyen a munkanélküliség, a terhesgondozás igénybevételének elhagyása, higiéniás problémák stb. A fiatal és idős anyai életkor egyaránt gondot jelenthet. Manapság a szülés várható ideje 28-29 éves korra tolódott (a korábbi 23-hoz képest), részben a tanulás, karrierépítés miatt is. Vagyis a szociális vonatkozás kettős: a nagyobbik tényező a rossz társadalmi helyzet, de a „jólétnek” is megvan a maga következménye. A lombikprogramok miatt szintén gyakoribb az iker- és koraszülés.
[box title=”Többszintű állami támogatás” box_color=”#76e4e4″]A magyar állam három szinten támogatja a koraszülötteket. Egyrészt egy 2010-ben indított és máig tartó pályázat révén 4,8 milliárd forintból az ország 23 intézményében újul meg a koraszülött-ellátás. A második intézkedés keretén belül idén novembertől minden, a 32. hét előtt világra jött gyermek térítésmentesen részesülhet az őket leginkább fenyegető vírusfertőzés (RSV) megelőzésére szolgáló védőoltásból. A harmadik tervezet nemrég került nyilvánosságra: az Országos Mentőszolgálat 2014-ben 70 millió forint értékben szerez be két új korszerű mentő gépkocsit, további 110 millió forintot pedig a mentés működési költségeinek többlettámogatására kívánja fordítani az egészségügyi államtitkárság.[/box]
