A koraszülöttek termeibe gitárral és olyan dalcsokorral érkeznek a Te hangodat ismerem program önkéntesei, amiknek hatására a babák légzése stabilizálódik, sőt a keringésük és a hallásfejlődés szempontjából is előnyös az éneklés. Pécsett a csodatevő énekesek száma nemrég egy apukával, Baranyi Olivérrel bővült, aki saját gyermeke születésekor maga is megtapasztalhatta azt a krízishelyzetet, amiben az osztályon fekvő babák szülei nap mint nap élnek.
A Te hangodat ismerem elnevezésű programot Budapesten kezdték el, de több vidéki kórház is alkalmazza már évek óta. A program alapítója, Hazay Tímea a nővérekkel és orvosokkal együttműködve, valamint felmérések alapján választotta ki, hogy mi legyen az a használható dalanyag, ami jó hatással van a koraszülött babákra. Pécsett 2016 januárjában csatlakozott a kezdeményezéshez László Virág és Szabó-Beck Angéla, akiknek a csapata 2019 tavaszán kiegészült, méghozzá egy lelkes apukával, Baranyi Olivérrel.
Egy koraszülött baba átlagosan 6 perc emberi beszédet hall egy nap, ami nagyon kevés. A babák sokat vannak az inkubátorban, így nehezen valósul meg a szülőkkel való testi kontaktus, sőt bizonyos betegségek esetében nem is lehetséges, így marad a hang. A program célja, hogy a szülők, akik nagyon kemény gyászmunkában vannak – hiszen jóval korábban megérkezett a babájuk a tervezettnél és nem élvezhették ki a gyermekvárás utolsó heteit, valamint aggódnak a gyermekükért –, könnyebben szólítsák meg, érintsék meg babájukat.
Egy júniusi szombat délutánon találkoztunk László Virággal és Baranyi Olivérrel a PTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika NIC-osztályán, ahol koraszülötteket és születési rendellenességekkel világra jött babákat ápolnak. Rendszeres látogatásaik és ezek alkalmával folytatott hihetetlenül pozitív tevékenységük miatt nagy örömmel fogadták őket szülők és ápolók egyaránt.
Heti legalább egy alkalommal, de lehetőségeikhez mérten akár több napon is látogatják a kisbabákat a zenélő önkéntesek. Fontos része a munkájuknak az, hogy ilyenkor a szülők is jelen legyenek, hiszen a hosszú távú cél az, hogy a megismert dalokat az anyukák és apukák énekeljék, szavalják csemetéiknek. Gyakran érkeznek azonban olyan kérések is feléjük, hogy azoknak a babáknak is mindenképp énekeljenek, akiknek a szülei messziről érkeznek Pécsre, és nem mindig tudnak a klinikán lenni.
A gitár csak egy eszköz az önkéntesek kezében, tulajdonképpen nélküle is hatásos lenne a zeneterápia, de egészen más, ha hangszerrel mennek oda egy szülőhöz azzal, hogy énekelnének a babájának. A gitár ad egy nagyon jó, nyugodt alaphangulatot az énekekhez, tudtuk meg László Virágtól. Hozzátette, az önkéntesek legtöbbször lassan és
halkan énekelnek, alacsony hangfekvésben, főként népdalokat és gyerekdalokat, minden
kisbabánál körülbelül 15-20 percet töltenek el.
– Sokféle élethelyzettel találkozik itt az ember, ami nem minden esetben könnyű. Viszont ha hisz abban, amit csinál, akkor könnyebb feldolgozni őket. Mivel én magam is átéltem azt, amit a most itt lévő babák szülei, sokkal könnyebb nekem. Nem szörnyülködöm semmin, mert tudom, hogy a kicsik nagy részéből egyszer akár kétméteres nagy fiú vagy erős nagylány lesz. Bizonyított, hogy minden babának jót tesz az énekhang, főként ha az anyukától vagy apukától hallja. Ezt azonban segítenünk kell megindítani a szülőknél – mondta Baranyi Olivér.
– Azért vagyunk itt, hogy a szülőkkel kapcsolatot teremtsünk és ez által segítsünk a gyerekeken. Folyamatosan várunk további jelentkezőket, de nehéz megtartani az érdeklődőket, mikor kiderül, hogy önkéntes munkáról van szó. Olivérrel úgy találkozunk, hogy az ő kisbabája is az osztályon volt két hónapig. Nagyon nyitott volt és hozta a gitárját, énekelt, mikor én nem voltam itt. Nagy szerencsénk van, hogy csatlakozott is hozzánk állandó tagként. Ritka, hogy férfiak is részt vesznek a programban, bár volt már rá példa – mesélte László Virág.
Milyen reakciókat látnak a szülők, miben segítenek nekik?
A szülők reakciói nagyon vegyesek, tudtuk meg az önkéntesektől. Az apukák általában
zárkózottabbak, de egy idő után sokszor ők is megnyílnak, dudorászni kezdenek a kicsiknek. Anyukák esetében is előfordul, hogy még traumatikus állapotban vannak és emiatt nehezebben használják a hangjukat. Az önkéntesek nagyon kevés visszautasítást kapnak, a legtöbb szülő örül a jelenlétüknek és maga is feloldódik tőle egy kicsit. Ha nemet mondanak, az általában a lelki állapotuk miatt van és teljesen érthető. De nagyon sok szorongást fel tudnak oldani észrevétlenül, éneklés közben.
– Már a szülés után mondták, hogy mindenképp énekeljek a picinek, de először fogalmam sem volt, mit. Mivel a párommal néptáncolunk, a német énekek előjöttek ugyan, de itt az osztályon azóta több dalt is tanultam az önkéntesektől. Látom a babámon, hogy tetszik neki, mikor hallja az énekszót és jó neki, megnyugszik tőle – mesélte lapunknak Studer-Wurst Éva, akinek kisbabáját április 1-e óta ápolják a koraszülött osztályon.
– Volt, hogy sírt a kislányom, de azonnal megnyugodott, mikor meghallotta a zenét. Valós, hogy ha a szülők énekelnek vagy a baba zenét hall, az nyugtató hatással van rá. Én és a feleségem is próbálkozunk a dalokkal, amiket tanítanak itt nekünk. Nagyon szimpatikus az is, hogy önkéntesen, szabadidejükben járnak ide Virágék. Ráadásul mi Keszthelyről jövünk Pécsre a lányunkhoz, megnyugtató tudni, hogy akkor is hallja a dalokat, ha mi épp nem vagyunk vele – mondta Panna édesapja, Baló Richárd kérdésünkre.
