Magyar Környezettechnológiai Gyártó és Fejlesztő Klaszter alakult hatékony városüzemeltetést szolgáló eszközök kifejlesztésére, gyártására és új eljárások kidolgozására – jelentette be a szerveződés elnöke kedden Pécsen.
Kiss Tibor a klaszter első taggyűlését követő sajtótájékoztatón elmondta: a 13 alapító között van járműfelépítményeket, hulladékszállításra szolgáló eszközöket, útkarbantartó, síkosságmentesítő berendezéseket gyártó vállalat, valamint kutatásfejlesztéssel foglalkozó társaság, közszolgáltató cég, kamara és felsőoktatási intézmény is. Reményeik szerint az együttműködés hozzájárul jövedelmük növeléséhez, a magasan képzett munkaerő megtartásához és a munkahelyteremtéshez.
Az eseményen kiosztott sajtóanyagban szerepelt, hogy a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztését szolgáló beruházásoknak keresletgerjesztő hatásuk van, ezért fontos, hogy a létesítmények kivitelezése, a különböző technológiák alkalmazása során minél nagyobb legyen a magyar részvétel.
A közlemény utalt rá, hogy bár ezen a területen az elmúlt évtizedekben a magyar vállalkozások kiemelkedően teljesítettek, kis méretük miatt háttérbe szorultak a nyugat-európai, különösen a német és osztrák vállalkozásokkal szemben.
„Megfelelő koordinálással a cégek a jövőben azonban nemcsak a hazai beszállításból, hanem a környező, sőt, akár a távol-keleti országokba irányuló exportból is részesedhetnek” – tették hozzá.
A szervezet kitért arra is, hogy a környezetiparban a hagyományos környezetvédelmi megoldások helyébe lépő innovatív eszközök és módszerek a cégek termelékenységének csökkentése nélkül járulnak hozzá a környezeti erőforrások megóvásához.
Megjegyezték: Magyarországon 2000 óta európai uniós támogatással mintegy 1500 milliárd forint összértékben történtek beruházások az ivóvíztisztítás, a szennyvíz- és szilárdhulladék-kezelés területén. „Ezen fejlesztések amortizációs költsége, pótlási igénye éves szinten 100 milliárd forintos nagyságrendet jelent” – mutattak rá.
A pécsi városüzemeltetési cég, a Biokom Kft. ügyvezetőjeként is dolgozó Kiss Tibor szólt arról is, hogy a klaszternek ma még többségében Baranya és Somogy megyei tagjai vannak, de jelezték már együttműködési szándékukat Pest, Szabolcs-Szatmár és Fejér megyei társaságok is, így a szervezet tevékenysége várhatóan fokozatosan az egész országra kiterjed.
