A munkavállalókat segítő intézkedéseket szorgalmaztak az ellenzéki pártok a koronavírus miatt hétfőn az Országgyűlésben a miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva.
Párbeszéd: intézkedések kellenek a munkájukat elveszítők érdekében
Szabó Tímea (Párbeszéd) karcsúnak nevezve a miniszterelnöki tájékoztatót és a munkájukat elveszítők érdekében szorgalmazott intézkedéseket: az álláskeresési járadék időtartamát emeljék háromról kilenc hónapra, ugyancsak emeljék meg a 22 800 forintos jövedelempótló támogatást, valamint a közmunkabért. A gyermeküket egyedül nevelő szülők érdekében javasolta a családi pótlék emelését. Függesszék fel a hiteltörlesztéseket a következő néhány hónapra, a járvány idejére – kezdeményezte. Arra szólította fel a kormányt, hogy tegyen valamit, mert sokan nem tartják be az önkéntes karantént. Kifogásolta a közelmúltban történt több mint 18 milliárd forintos költségvetési átcsoportosítást, mert abból mindössze kétmilliárd forint jutott az egészségügyre. Szabó Tímea azt is kezdeményezte, hogy az Országgyűlés költözzön át a felsőházi terembe, mert ott négyszáz szék van és így egy szék kihagyásával ülhetnének a képviselők. Bírálta Kovács Zoltánt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárát, mert szerinte arrogánsan szólalt meg a operatív törzs vasárnap délutáni sajtótájékoztatóján.
MSZP: a kormányfőé az összes felelősség a járvány kezelése miatt
Tóth Bertalan (MSZP) a magyar emberek egészségének megőrzését nevezte elsődlegesnek, ezért az MSZP támogatni fogja a kormány azon intézkedéseit, amelyek ezt a célt szolgálják. Elmondta, az elmúlt tíz évben kormányzati centralizáció volt az egészségügyben, az oktatásban, a rendvédelem, az önkormányzatok területén, ezért a járvány kezelésében minden döntést a kormány hozhat meg, így minden felelősség a miniszterelnöké. Közölte, az MSZP ötpontos védelmi csomagot terjeszt az Országgyűlés elé a többi között bérgarancialap létrehozását kezdeményezve. Javasolta a családi pótlék megemelését is, illetve azt, hogy tiltsák meg a multinacionális vállalatoknak dolgozóik elbocsátását. Ne csak a hitelfizetést, hanem a végrehajtásokat is függessze fel a kormány, a nyugdíjprémium kifizetését pedig hozzák előre – mondta. A Magyar Orvosi Kamara javaslatára szorgalmazta, hogy végezzenek több tesztet és növeljék a védőfelszerelések számát. A szocialista politikus is szóvá tette Kovács Zoltán vasárnapi szereplését, „feketeöves arroganciamesternek” nevezte az államtitkárt.
Jobbik: az ország immunrendszere vizsgázik és nem állunk jól
Jakab Péter (Jobbik) szerint az ország immunrendszere vizsgázik és nem állunk jól, mert a kormány az elmúlt tíz évben ahelyett, hogy rendbe tette volna az egészségügyet, az oktatást vagy a béreket, lényegében csak propagandával foglalkozott. A jobbikos politikus is kifogásolta a költségvetési átcsoportosításokat, a kevés koronavírustesztet, a kormányfő moldáviai útját. 30 milliárd forinttal támogatta meg a kormány az ottaniakat, miközben a koronavírus elleni küzdelemre 8 milliárd forintot szán – tette hozzá. Jakab Péter Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének visszahívását követelte, mert szerinte nem alkalmas feladata ellátására. Javaslataik között említette, a védőfelszerelések biztosítását az egészségügyben, valamint a vírus okozta negatív gazdasági hatások mérséklése érdekében egy munkahelyvédelmi alap létrehozását. Hiteltörlesztési és számlafizetési moratóriumot is kezdeményezett, illetve hatósági ár bevezetését javasolta például a maszkokra és a kézfertőtlenítőkre. Az ellenzéki képviselő szerint három plusz egy lábra kell állítani az anyagi tehervállalást: a költségeket viselni kell az államnak, a multinacionális vállalatoknak és a kormány jóvoltából meggazdagodott oligarcháknak. A plusz egy lábnak az EU-t nevezte.
DK: a kormány túl lassan és túl gyengén reagált
Arató Gergely (DK) szerint az együttes fellépéssel lehet sikeres a koronavírus elleni fellépés. Úgy látta, a járvány első szakaszában a kormány nem bizonyította alkalmasságát, nem volt képes arra, hogy megakadályozza a vírus elterjedését az országban. Túl lassan és túl gyengén reagált – tette hozzá. Szerinte négy fő feladat van jelenleg: a társadalmi érintkezések leszűkítése. Ebben jelentenek előrelépést a miniszterelnök által bejelentett intézkedések, de félő, hogy ez is kevés lesz – hangoztatta. Elmondta, minél korábban és minél szélesebb körben kezdik el a tesztelést, az annál hatékonyabb, erre példa Dél-Korea esete. Gondoskodni kell az ez egészségügyben dolgozók védelméről – javasolta. A DK-s képviselő szerint a kormánynak segítenie kell a munkából kiesetteknek. A munkavállalókat táppénzzel vagy egyéb módon kell segítenie, de támogatnia kell adókedvezménnyel a munkaadókat is a távmunka, a részmunka biztosítása érdekében – közölte.
Forrás: MTI
