Noveber 8-án mutatják be a Pécsi Nemzeti Színház legújabb darabját. Az Antigoné két szempontból is különleges: egyfelől, mert Rázga Miklós a PNSZ igazgatója rendezte, másfelől, mert két alkotó is debütál a darabban. Bagossy Levente és Ignjatovic Kristina igazán látványos színpadképet álmodott meg a pécsi opera-tragédiának
A történet szerint egymás kezétől hullt el Oidipusz két fia – a Thébát védő Eteoklész, s az ellene törő Polüneikész. Théba új királya, Kreón parancsot ad, hogy az előbbit illőn temessék el, mint hazája hősét, az utóbbit viszont senki ne merje halotti tisztességben részesíteni, hisz egy, a saját hazáját a hatalom megszerzése érdekében megtámadó hazaárulóról van szó. Úgy véli, hogy neki, mint uralkodónak joga van bármilyen törvényt hoznia, ami az ország érdekét szolgálja.
Nem sokkal ezután elfogják Antigonét, aki nem is tagadja, hogy fivére holttestét homokkal fedte be az isteni parancs szerint, hisz ő csak olyan ősi törvényt fogad el, ami az istenek és a polgárok támogatását is élvezi. A testvéri szeretet vagy a halottak rituális eltemetésének törvénye márpedig az istenek által alkotott világrend egészébe illeszkedik.
Szophoklész alapművében mindenkinek igaza van és az egymásnak feszülő igazságok okozzák a tragédiát.
A hangsúly a mondanivalón van
A színpadkép két alkotó, Bagossy Levente, díszlettervező és Ignjatovic Kristina, jelmeztervező közös munkájának gyümölcse. A művészek ugyan közel hét éve dolgoznak együtt, de a pécsi nemzeti társulatával eddig még nem volt közös projektjük.
Első munkájuk, a Rázga Miklós által rendezett Antigoné nem operál ókori jelképekkel és motívumokkal, ám ennek ellenére távol marad a szélsőségektől. Nem akar erőszakosan modern lenni. Hogy miért?
– Szophoklész művének mondanivalója még ma is rendkívül aktuális: a nép viselkedése, a politikusok viselkedése, a halálhoz való viszonyunk mit sem változott azóta. Ezért úgy gondoltuk, az a legjobb, ha semlegesek maradunk, és nem kötődünk egyik korhoz sem – mondja Levente.
A díszlet
Bár Szophoklész szövege alapján a tragédia végig a palota előtt játszódik, a pécsi darab összes díszlete egy kör alakú fa ácsolat, melynek közepén egy kisebb, négy méter átmérőjű kör található. Ez utóbbi, mint egy kapu, dönthető: ha akarják vízszintes, ha akarják harminc fokos pozícióba helyezhető.
– Ez a darabokból összerakott hatalmas korong egyszerre vetítővászon és színpad a színpadban. A fa ácsolatra a jelenetek között Cako Ferenc homokanimációit vetítik, ugyanakkor a szereplők felmásznak, illetve jönnek-mennek a körszínpadon.
Az animáció olykor illusztrálja az operát, máskor érzéseket, hangulatokat közvetítenek a vetítések segítségével.
– Amikor Rázga Miklós megkeresett azzal, hogy szeretné, ha az előadás díszletének központi eleme a vetítés lenne, először tüll vetítővászonban gondolkodtunk. Végül arra jutottam, hogy egy lágy esésű, könnyed anyag nem illik a mű túlzottan is kemény problematikájához. Ezért esett a választásom a fára.
A fotókon talán nem látszik, de a gyalulatlan fából épített színpad egyes léceit arany festékkel kenték át.
– Az aranyozott deszkákkal a darab díszletét és a színház épületének stílusát szerettem volna közelebb hozni egymáshoz. A pécsi teátrum architektúrájába, ebbe a századfordulós, aranyozott stukkókkal díszített épületbelsőbe máskülönben igen nehéz lett volna beilleszteni a rusztikus fa díszletet.
A jelmezek
Az Antigoné című darabhoz csaknem 40 új jelmezt készíttetett a színház.
Ignjatovic Kristina nem akart korhű ruhákat kreálni. A jelmezek így inkább a mai, divatos fazonoknak felelnek meg, egy-egy jelzés értékű antik formával megfűszerezve.
Jó példa erre Kreón jelmeze, aki bordó nadrágjához bőrből készült, arany férfi felsőtest torzóhoz hasonlító mellvértet visel. Kiegészítve ezt egy földig érő bőrkabáttal, mellyel a jelmeztervező a hatalmat szerette volna jelképezni.
Bármilyen furcsa, a darab nyers hangulata egyes jelmezekben is visszaköszön. A kabát szabásvonala ugyan elegáns, de a kivitelezés mégis primitív. A bőr felülete antikolva van, nincsenek gombjai, hiányzik a bélése és az ujjak sincsenek beszegve.
Théba királyának ruhája nem Pécsett, hanem Budapesten született meg. Kabátját például Birta Gábor készítette.
A tragédiában minden szereplőnek egy jelmeze van, kivéve Antigonét, aki bordó ruháját a darab végén menyasszonyi viseletre cseréli. A darab hősnője fehérben megy száműzetésbe, majd végül a halálba.
– Bizonyos kultúrákban szokás, hogy a fiatalon elhunyt nőket menyasszonyi ruhában temetik el. Emellett ez az én koncepcióm is volt, hiszen Antigoné előtt ott állt volna még a jövő: házasság, családalapítás. Nem akartam súlyos, fekete gyászruhát adni Győrfi Annára.
A kórus ruháit a díszlete inspirálta. Az arany álarcokat pedig az ógörög halotti maszkok.
– Nemcsak Levente arany lécei, de az én jelmezeim is igazodnak az épület díszített stílusához. Rengeteg arany ékszert használtam, arany mellvértet és arany maszkokat. Így az egész látványvilág egységet alkot.
[note note_color=”#d27475″]Félig tragédia-félig opera
A Pécsi Nemzeti Színház, a saját operatagozata adta lehetőséget kihasználva, új formanyelv segítségével és újraértelmezve kívánja megszólaltatni az előadásban a Kart, ezért annak szövegeire Faragó Béla zeneszerző operai ihletettségű zenét komponál.[/note]
