A kormány tervei szerint rövid időn belül beindul a nemzeti szűrőprogram, s mindenki számára kötelező lesz a rendszeres orvosi felülvizsgálat. Jönnek az évenkénti általános és fogászati, a kétévenkénti rák-, és az ötévenkénti laborszűrések. Az egészségügyben dolgozók szerint a jelenlegi finanszírozással mindez kivitelezhetetlen lesz Pécsen.
Nemzeti szűrőprogramba fogna az egészségügyi államtitkárság. A rendszert jövőre vezetnék be, és minden magyarnak kötelező lenne rendszeresen orvosi vizsgálatokra és különböző szűrésekre járni.
Mindez nemcsak általános vizsgálatokra – mint vérnyomás-mérés, vagy vércukorszint-mérés – , hanem fogászati szűrésekre, rákszűrésekre, laborvizsgálatokra is vonatkozna. Princz János, a háziorvosok szövetségének megyei elnöke azt mondja, az elképzelés jó, de ha több lesz a vizsgálat, akkor több szakemberre, eszközre és pénzre is szükség lesz ezek elvégzéséhez.
– Jelenleg az embereknek csak kisebb aránya jár rendszeres vizsgálatokra, ráadásul a speciális rákszűréseken nekik is olykor hónapokat kell várniuk míg sorra kerülnek. Ugyanígy az öregedő háziorvosi szakma sem bírná el, hogy folyamatosan vizsgálja a pácienseket – mondja Princz.
Szerinte több háziorvosra, asszisztensekre lesz szükség a szakmában, hogy megvalósulhassanak a kormányzati elképzelések; ehhez pedig persze pénz is kell majd.
Megjegyezte: ma is kötelező lenne, hogy az emberek korcsoporttól függően egy-két évente járjanak ellenőrzésekre, de nem mennek el.
Hasonlóan nyilatkozott Decsi Tamás, a Pécsen a legtöbb speciális szűrést végző Klinikai Központ igazgatója is. Náluk például van olyan szűrőbusz, amellyel emberek százait lehet pár nap alatt megvizsgálni a legeldugottabb falvakban is. Mégsincs kihasználva, mert az OEP nem nyújt kellő forrást a szűrésekre.
– A gépek a legmodernebbek és van is elég belőlük. Bírnák is a megsokasodó vizsgálatokat, de a finanszírozás miatt hosszúak a várólisták. Az viszont biztos, hogy a rendszeressé tett, kötelező szűrésekhez bővítenünk kell a létszámunkat – magyarázza Decsi.
Százával vizsgálnák tehát a betegeket ma is, de a szűrések számát az állami források szűkössége miatt nem növelhetik. Decsiék éppen ezért arra kíváncsiak, hogy miként oldja meg az állam a kötelező szűrések finanszírozását.
A terv szerint ugyanis 21 és 65 éves kor között évente végeznék el az általános fizikai vizsgálatot a háziorvosnál, ötévente pedig a részletes vizsgálatot. Általános laboratóriumi vizsgálatot 21-39 éves kor között ötévente, 40-65 éves kor között kétévente kellene végeztetni háziorvosi beutalóval.
A vastagbélszűrést 50 éves kortól kétévente, fogászati szűrést és gondozást – életkortól függetlenül – évente rendelnének el. A méhnyakszűrést a nőgyógyász szakorvos végezné 25-65 év között háromévente, emlőszűrésre pedig 45 éves kortól 65 éves korig kétévente lenne lehetőség.
Az újszülötteknél teljes körű fizikális, ideggyógyászati, érzékszervi, fejlődési és tápláltsági felmérést, valamint a mozgásszervek és a veleszületett anyagcsere-betegségek szűrését javasolják. Ezt a szülészeti-újszülött osztály vagy a gyermekgyógyász, otthonszülés esetén pedig a közreműködő gyermekgyógyász szakorvos végezné.
A pajzsmirigy tapintásos vizsgálatát tízéves kortól kétévente kellene elvégezni. A szív- és érrendszeri állapotfelmérés 16 éves korban az iskolaorvos feladata lenne.
