A Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ), a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) és a Testnevelési Egyetem (TE) szombaton kötött megállapodásukban rögzítették azt a törekvésüket, hogy a kézilabda kerüljön be a Nemzeti Alaptantervbe.
A szerződést Kocsis Máté, az MKSZ elnöke, Balogh Gábor, az MDSZ elnöke, valamint Mocsai Lajos, a TE rektora Győrben, a magyar-osztrák női világbajnoki selejtező és a magyar-ukrán férfi Eb-selejtező közötti szünetben írta alá.
Az együttműködés célja, hogy a kézilabdajátékhoz kapcsolódó iskolai programokat minél több iskolában megismerhessék a tanulók. Az MKSZ az idei évtől már 120 iskolában valósítja meg a Kézilabdázás az iskolában elnevezésű projektjét, a szövetség célja ugyanakkor az, hogy az abban való részvétel lehetősége minél előbb minden magyar gyermek számára adott legyen.
A megállapodás keretében az MDSZ egyrészt vállalta: közreműködik abban, hogy – a Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek soron következő rendes felülvizsgálatának időpontjára, 2017-re – már kiforrott legyen az a játék- és élményközpontú testnevelési programcsomag, amely célzottan a legkisebbek, az alsó tagozatosok részére készül. Az MDSZ ezért vállalta többek között azt is, hogy 30 órás, akkreditációra benyújtható pedagógus-továbbképzési programot dolgoz ki.
A tervek szerint hamarosan az ország mintegy 3000 iskolai telephelyén oktató pedagógus ismerheti meg a projektet és készülhet fel annak alkalmazására.
A program fenntarthatóságának biztosítása érdekében az együttműködéshez csatlakozott a 2014 szeptemberétől ismét önálló TE is.
Juhász István, a program vezetője, a Nemzeti Alaptantervbe való bevezetést előkészítő MKSZ-munkacsoport vezetője a szövetség honlapján elmondta: az iskolai program beindításakor végső célként olyan álom megvalósítását célozták meg, amely a sportág számára történelmi jelentőséggel bírhat.
„Ez pedig véleményünk szerint nem lehet más, mint a kézilabda-oktatás beépítése 2017-től a Nemzeti Alaptantervbe az 1-4. osztályok tekintetében” – tette hozzá Juhász.
Novák András, az MKSZ főtitkára kiemelte: ha bekerül a Nemzeti Alaptantervbe a kézilabdázás kötelező oktatása, hatványozódik a sportágat megismerő gyerekek száma, a nagyobb merítés pedig óriási lehetőset jelent a sportág utánpótlása, és később a klubok, válogatottak számára is.
