„A pécsi születésű Kovács Béla volt az, aki szembe mert szállni a demokratikus és keresztény fundamentumokat, emberi jogokat és értékeket semmibe vevő torz és értelmetlen kommunista rendszerrel” – mondta a Szibériába elhurcolt kisgazdapárti politikusról Páva Zsolt polgármester a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja alkalmából megrendezett hagyományos pécsi megemlékezésen, a patacsi Kovács Béla emlékházban.
Idén is megtelt a patacsi Kovács Béla emlékház azokkal a megemlékezőkkel, akik a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján hajtottak fejet a 20. század derekának egyik legnagyobb kisgazdapárti politikusának emléke és tettei előtt. A pécsi születésű Kovács Bélát a kommunisták 1947. február 25-én hurcolták el Szibériába, pusztán azért, mert szembe mert szállni az emberellenes szovjet törekvésekkel. A kormány ezt a napot nyilvánította 2000-ben nemzeti emléknappá.
A hagyományos pécsi eseményen a kommunista diktatúra áldozatainak szimbolikus alakjává vált kisgazda politikusra és a szovjet hatalom évtizedeinek szörnyűségeire emlékezett és emlékeztetett Páva Zsolt polgármester is Kovács Béla tavaly felújított szülőházában.
– A kommunizmus egy mindent átható, az élet minden területét befolyásoló, agresszív, semmilyen értéket nem kímélő és tisztelő, minden emberi jogot két lábbal tipró ideológia volt, mely minden akkori ember, a közösségek, a vallási felekezetek életébe beavatkozott. Az új generáció tagjai, a fiatalok nem éltek ebben a rendszerben és nem is értik azt, hála Istennek. De ezért, ami akkor történt, azt nekik el kell mondanunk. Ezt pedig Kovács Béla életpályájának felidézésével meg lehet tenni, hiszen az megmutatja a kommunista diktatúra teljes mértékben vett ember- és életellenességét – mondta a polgármester.
Kiemelte, hogy a kisgazdapárti politikus kénytelen volt szembenézni az elmúlt század két szörnyűségével is: a nácizmussal, majd pedig a kommunizmussal.
– Ő volt az, aki szembe mert szállni a demokratikus és keresztény fundamentumokat, jogokat és értékeket semmibe vevő torz és értelmetlen kommunista rendszerrel. Ezért pedig a hatalom jogellenesen kiragadta a parlamenti közegből, fittyet hányva képviselői mentelmi jogára. Erőszakkal hurcolták el a Szovjetunióba, ismeretlen helyre. Családja, munkatársai, barátai és szerettei évekig nem is tudtak létéről, hogy hol van, jól van-e. Elhurcolása kimondatlan figyelmeztetés volt mindenki számára. Akik ki merték mondani a rendszer számára elfogadhatatlan véleményüket, azok olyan igazságtalan és kegyetlen büntetésre számíthattak, mint amilyet Kovács Bélának kellett átélnie. Közel 10 évet élt munkatáborokban, ami annyira megviselte egészségét, hogy hazatérte után nem sokkal meghalt – fogalmazott Páva Zsolt.
Kovács Béla példája és bátorsága erőt adott azoknak, akik körülvették – folytatta a városvezető – és ez nem csak a politikai közeget jelenti, hanem szülővárosának, Pécsnek a lakosait is.
– Nyugodtan kimondhatjuk, hogy Kovács Béla a pécsiek és a patacsiak hőse, a mi hősünk, aki szerette a várost, az itt élőket és mindig képviselte az érdeküket – zárta beszédét Páva Zsolt.
A polgármester megemlékezését követően Radványi Krisztina, a Leőwey Klára Gimnázium történelemtanára ismertette röviden a kommunista diktatúra jellemzőit és az emléknap történetét. A beszédek után került sor a Kovács Béla-ház falán található emléktábla megkoszorúzására. Koszorút helyezett el Páva Zsolt, valamint az önkormányzat nevében Oszoli Dénes és Erb József képviselők.
Kovács Béla életéről írt cikkünk itt olvasható.
