Magyarország soros uniós elnöksége egyértelmű siker, eredményes félév van mögöttünk – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Pápán, a helyi polgári körök találkozóján.
Szinte minden vállalásunkat teljesítettük, avagy eljuttattuk az egyeztetéseket addig a szintig, ameddig nekünk még befolyásunk van a folyamatok alakulására – tette hozzá. A gazdasági kormányzást illetően például a hatos jogszabálycsomag előkészítésében „dűlőre jutottunk” az Európai Bizottsággal, és most már az Európai Parlamenten a sor, hogy áldását adja vagy „valamiféle kompromisszumos megoldásra jusson az ügyben”.
Horvátország uniós csatlakozása „gyakorlatilag elvégeztetett”, de Bulgária és Románia schengeni csatlakozását illetően is „eljuttattuk a folyamatokat oda”, hogy mindenki elismeri: ezek az országok teljesítették a vállalásaikat, nincs tehát igazi adminisztratív akadálya a schengeni bővítésnek – mondta Kövér László.
Elnökségünk alatt elfogadta az unió a roma keretstratégiát, a Duna-régiós stratégiát, és demográfiai kérdéseket is sikerült az „asztalra tennünk” – mondta a házelnök, megjegyezve: „nagy jelentőségű sikernek tartom tehát mindazt, ami történt a soros uniós elnökségünk féléve alatt, s nem csak a magunk, hanem Európa szempontjából is”.
Sajnos „sikerült ürömöt is csempészni az örömbe” a kormány belpolitikai ellenfeleinek azzal, hogy exportálták a vitákat az Európai Parlamentbe, de ezzel együtt is Magyarország „tekintélye, respektje nőtt a teljesítménye alapján” – jelentette ki. Miközben az ország működött, noha a miniszterelnöknek és a minisztereknek jelentős idejét kötötték le a soros elnökséggel kapcsolatos feladatok – tette hozzá.
Kövér László úgy fogalmazott, hogy a következő félévben „a parlamentnek is, a kormánynak is nagyon össze kell szednie az erejét” ahhoz, hogy „mindazokat a döntéseket meghozza, s mindazokat a törvényeket elfogadja”, amelyek a kormányprogramban kitűzött vállalásokról, azok végrehajtásáról szólnak.
Óriási sikernek nevezte, hogy új alaptörvénye van az országnak. Ebből fakad „rengeteg törvényalkotási kötelezettségünk” – mondta. Január elsejétől hatályba kell lépnie például az alkotmánybíróságról, valamint a bírósági szervezet reformjáról szóló törvényeknek, de az új választójogi törvénynek is. Zajlik már a parlamentben az egyházakról szóló törvény vitája is – tette hozzá, majd azt hangsúlyozta, hogy a Széll Kálmán Terv „kibontását jelentő jogszabálycsomag” megalkotása is a soron következő féléves parlamenti ülésszakra esik.
Megalapozhatja az azt követő két-két és fél év sikerét, vagyis „a magyar államigazgatás működésének átalakítását, a tömegközlekedés reformját, a gyógyszerkassza reformját, s a nyugdíjrendszerünk átalakítását” – fogalmazott. A házelnök szerint „az a közös ezekben a programirányokban és döntésekben, hogy minél kevesebb teher – pláne fölösleges teher – háruljon a gazdaságra, a vállalkozásokra, amelyek az adókat és járulékokat befizetik a költségvetésbe”.
A vállalkozások minél több embernek tudjanak munkát adni, ” minél több ember termeljen értéket, fizessen adót és járulékot, annak érdekében, hogy a nyugdíjasoknak vagy a betegségük miatt munkaképteleneknek a járadékukat fizetni tudjuk” – mondta Kövér László a pápai polgári körök fórumán, hangsúlyozva: közéjük nem házelnökként jött, hanem pápaiként, a Fidesz pápai tagjaként.
