A Knauf Insulation Kft. a Habitat for Humanity közreműködésével megvizsgálta, Magyarországon milyen mértékben van jelen az úgynevezett energiaszegénység. Az eredmény nem túl biztató, az európai országok összevetésében van olyan mutató, amiben sereghajtók vagyunk.
Energialábnyomunk jelentős részét a hőenergia teszi ki, és ez jól mutatja azt, hogy Magyarországon mekkora problémát jelent az energiaszegénység.
De mi is az az energiaszegénység?
Akkor beszélünk erről a jelenségről, ha egy háztartás nem tudja megfelelően kifűteni a lakását, vagy ha a háztartás számára szükséges energia költségei a háztartás jövedelmének túl nagy hányadát teszik ki. Igaz ugyan, hogy Magyarországon jelenleg nincsen hivatalos mérőszáma az energiaszegénységnek, de a szakemberek szerint akkor beszélhetünk róla, ha az energiaszámlák befizetése után egy háztartás fennmaradó jövedelme nem éri el a mediánjövedelem (az a jövedelem, aminél a lakosság fele többet, a másik fele kevesebbet keres) 60 százalékát. Egy rossz minőségű lakás – hiányos, vagy „nemlétező” szigeteléssel – nem csak a rezsiköltségre vagy a család kényelmére van hatással, hanem hosszabb távon meghatározhatja a háztartásban élők egészségi állapotát, iskolai és munkahelyi teljesítményét is.
Felmérések szerint,
a ma Magyarországon lévő nagyjából 4 millió háztartás 10-20 százalékát, azaz 4-800 ezer háztartást érint a probléma.
Ráadásul ebben a számban azok a háztartások benne sincsenek, amelyek nem megfelelő fűtési rendszerük miatt rendelkeznek magas károsanyag-kibocsátással. Az persze egyáltalán nem meglepő, hogy az energiaszegénység sokkal nagyobb mértékben érinti az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőket.
Minél alacsonyabb tehát a jövedelme egy háztartásnak, annál nagyobb eséllyel él energiaszegénységben. Ráadásul a rossz lakásminőség és az energiaszegénység egymást erősítő tényezők.
Sereghajtók vagyunk Európában
Az európai összehasonlítások Magyarországra nézve nem mutatnak szép képet. Jelenleg hazánkban mintegy másfél millió ember él energiaszegénységben, a lakosság 15 százaléka nem képes otthonát megfelelő hőmérsékletre fűteni. Ez az adat a hatodik legrosszabb az uniós országok között. Ennél is szomorúbb, hogy
becslések szerint itthon az emberek 18 százaléka – közel kétmillió ember – jelentős közüzemi tartozást halmozott fel, ami Európában a legnagyobb mértékű.
Mit lehet tenni?
Nem nehéz kitalálni, hogy a legjobb megoldás például egy lakás teljes körű szigetelése. Ezzel akár 50 százalékkal is lehet csökkenteni az energiafelhasználást és a fűtési költségeket. Ha nem megfelelően, vagy egyáltalán nincs szigetelve egy ház, akkor az energia 35 százaléka a falakon, 25 az ablakokon, 15 a padlón, és 25 százaléka pedig a tetőn át távozik. A leggyorsabb, és talán leginkább költségkímélő megoldás a fennálló probléma megoldására a tetőfödém szigetelése lehet, hiszen már önmagában ezzel is jelentős energiát spórolhatunk meg. Persze más kérdés, hogy akiket leginkább érint az energiaszegénység, és a leginkább rá lennének szorulva az ilyen megoldásokra, azok jellemzően eleve alacsony jövedelemmel rendelkeznek, és aligha engedhetnek meg maguknak ilyen kiadásokat.
A Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója, Szegfalvi Zsolt sommásan foglalta össze a problémakört: „Összességében elmondható, hogy a rosszabb anyagi helyzetű háztartások jellemzően rosszabb minőségű és rosszabb energiahatékonyságú lakásokban élnek. Emiatt jövedelmükhöz és lakásuk méretéhez viszonyítva különösen magas a rezsiköltségük súlya.”
