Helybenhagyta a Baranya Megyei Bíróság az ormánsági uzsorásként elhíresült Gyimesi László nyolc év, tíz hónap fegyházbüntetését kedden hozott jogerős határozatában.
A bíróság Wirth Béla vezette tanácsa megalapozottnak találta az ügyben korábban eljáró Pécsi Városi Bíróság döntését, és a 45 éves férfit többrendbeli csalás, zsarolás, magánokirat-hamisítás, jogosulatlan pénzügyi tevékenység és hamis vád miatt marasztalta el. A szabadságvesztés kiszabása mellett kötelezte másfél millió forint pénzmellékbüntetés és a perköltség megfizetésére is.
Gyimesi László 1996 és 2008 között a dél-baranyai Ormánságban, valamint Siklós környékén bizonyíthatóan mintegy félszáz szegény, a bankoknál hitelképtelen embernek adott kölcsönt, eleinte 50-100 százalékos kamatra, s ha a pénzt időre nem fizették vissza, újabb és újabb határidőket szabva az emelt összegek dupláját követelte tőlük.
A néhány tízezer forintos hitelekből így pár hónap alatt több százezer, esetenként milliós tartozás lett. A bíróság szerint a férfi nyolc év alatt ténylegesen közel 3,5 millió forintot adott kölcsön, s a sértettek majd’ 15 milliót fizettek vissza számára, átlagosan 432 százalékos kamattal. Ugyanakkor további 30 milliót követelt még ezen felül, átlagosan 986 százalékos kamattal.
A férfi az adósait fenyegetéssel és veréssel vette rá a törlesztésre, nem volt ritka, hogy azt helyezte kilátásba: megöli őket.
Mivel nem volt engedélye pénzügyi tevékenység folytatására, valótlan, az általa éppen aktuális kölcsönösszeget tartalmazó elismervényeket íratott alá adósaival. Ha azok nem fizettek neki, az elismervényeket fizetési meghagyást kérve benyújtotta a Siklósi Városi Bírósághoz. A bíróság elrendelte a végrehajtást, és az adós jövedelméből részletekben vonták le a megítélt összeget.
Az uzsorás gyakran vagyontárgyakat, ingóságokat, sőt ingatlanokat is kért az általa adott kölcsön fedezeteként. Az uzsorakamatok megfizetésére képtelen emberektől hét ingatlan tulajdonjogát szerezte meg. Az otthonukat elvesztett családoknak ugyanakkor nem minden esetben kellett költözniük, előfordult, hogy megengedte nekik, albérleti díj fejében tovább lakhatnak korábbi házukban.
Bár Gyimesi László e tevékenységéből jelentős jövedelemre tett szert, az adóbevallásában rendszerint nulla forint vagy mindössze százezres nagyságrendű éves jövedelem szerepelt.
A bíróság a büntetés kiszabásánál súlyosító körülményként értékelte, hogy a vádlott a tetteit hosszantartóan, gátlástalanul, kiszolgáltatott, rászoruló emberekkel szemben követte el, és azt is, hogy végig tagadott, nem tanúsított megbánó magatartást.
Súlyosító körülménynek számított a vádlott büntetett előélete, valamint az is, hogy az ehhez hasonló, ismertté vált cselekmények az utóbbi időben egyre nagyobb számban fordulnak elő Magyarországon.
Wirth Béla elmondta, a társadalom védelme érdekében léptek fel a törvény teljes szigorával. Hozzátette: a férfi a tevékenységet a 2008-as letartóztatásáig nyolc éven keresztül folytatólagosan folytatta.
A bíró elmondta azt is, a férfi ellen 2004 és 2008 között többször is tettek feljelentést, nyomozás is indult, ám azokat ismeretlen okból, ügyészségi jóváhagyással többször is megszüntette a nyomozó hatóság, így folytathatta évekig a tevékenységét. Hangsúlyozta: csak azt követően folytatták a nyomozást, hogy Mali Zoltán, Drávapiski polgármestere a sajtó nyilvánosságához fordult.
A bíró közölte: a hatóságok súlyos mulasztást követtek el, hiszen sem az ügyészség, sem a nyomozó hatóság nem indítványozta a vádlott vagyonának és bankszámlájának zár alá helyezését, így vagyonelkobzásra sem kerülhet sor.
Azaz kérdéses, hogy a vádlott tulajdonában vannak ezen értékek, a sértettek visszakapják-e majd pénzüket, tulajdonukat.
MTI/PécsMa.hu