A belgrádi Batut Közegészségügyi Intézet jelentése szerint az idén 70 nyugat-nílusi vírus által okozott megbetegedést regisztráltak Szerbiában, öten már meghaltak a fertőzésben. Vajon jelent ránk nézve fenyegetést, a városunktól az alig 60 kilométerre tomboló halálos vírus?
Az MTI jelentése szerint a legsúlyosabb járvány 2013-ban volt, amikor 238-an betegedtek meg, és 32 ember bele is halt a fertőzésbe. Az adatok szerint megbetegedések voltak Belgrádban, Dél-Bánátban, Dél-Bácskában, Nyugat-Bácskában, a Duna menti körzetben, Észak-Bánátban, Közép-Bánátban és a Szerémségben. A fertőzöttek 22 és 84 év közöttiek.
A nyugat-nílusi vírus által okozott megbetegedések jellemzően olyan időszakokban fordulnak elő, amikor sok a szúnyog, mert a vírus szúnyogcsípéssel terjed.
Az első megbetegedések általában július második felében jelentkeznek, a legtöbb beteget pedig augusztusban és szeptemberben regisztrálják. Kemenesi Gábor, a Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoport kutatója szerint nem kell félnünk Pécsen, országunkban csak elvétve akad a vírus okozta megbetegedésből.
– Alapvetően vadmadarak és helyi szúnyogok között cirkulál a nyugat-nílusi vírus. Szerbia melegágya ennek a megbetegedésnek, hiszen a szabályozatlan Duna miatt hatalmas öntésterületei vannak, ahol rengeteg a vadmadár és a szúnyog is – mondja Kemenesi Gábor, majd hangsúlyozza, hogy az ember és a lovak számítanak zsákutcagazdának, ami azt jelenti, hogy a fertőzési ciklusokból esetenként megbetegedhetünk, viszont nem adjuk tovább a vírust.
Országunkban is jelen van a vírus, de nagyon kevés a megbetegedés
Magyarországon nincsenek meg azok a földrajzi okok, melyek miatt terjedhetne a nyugat-nílusi vírus, nincsenek nagy kanyarulatok a Dunában, sem a Tiszában, ezáltal nincsenek kiterjedt öntésterületek, ahol a vírus cirkulálni tudna.
– Ettől függetlenül – mondja a pécsi kutató –, évről évre előfordulnak emberi fertőződéses esetek, de elenyésző mennyiségben. 2017-ben például két magyar halálesetet regisztráltak, a két idősebb férfi több különböző krónikus alapbetegségben szenvedett, mindkét betegnél a nyugat-nílusi láz legsúlyosabb formája, vírusos agyvelőgyulladás alakult ki.
A fertőzés szempontjából a legnagyobb veszélyben az idősebbek vannak, akiknek gyengébb az immunrendszerük, valamilyen krónikus betegségben, magas vérnyomásban, cukorbetegségben, szívritmuszavarban vagy idegrendszeri zavarban szenvednek, de a jó hír az, hogy az embereknél a fertőzöttek 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a betegséget, és vélhetőleg életre szóló immunitás alakul ki. Az esetek ötödében a megbetegedés túlnyomórészt enyhe, nyári megfázásra hasonlító tünetekkel jelentkezik, a megbetegedések kevesebb mint egy százalékában pedig jelentkezhetnek idegrendszeri tünetek és kiütések, és még ennél is ritkábban
a fertőzés agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet.
Védekezzünk a szúnyogcsípés ellen!
Kemenesi Gábor szerint amellett, hogy kellemetlenül viszket a szúnyogcsípés, az állatok sok más vírus hordozói is lehetnek, ezért érdemes ügyelnünk a védekezésre. Elmondta, hogy bár triviálisan hangzik, a leghatékonyabb védőeszközök mégis a szúnyogirtó spray-k, melyekből vannak jobbak és rosszabbak, de működnek.
