Tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű leletekre bukkantak Tóth Zsolt kutatásvezető régész irányításával a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának munkatársai a pécsi történelmi belváros egykori kedvelt szórakozóhelye, a Rózsakert területén.
A kiemelt régészeti lelőhelynek számító történelmi belvárosban a Janus Pannonius utca 10. jó ideje használaton kívüli terület. Tulajdonosa a Pécsi Székeskáptalan, melytől az egyházmegye bérli, s ott egy új vendéglátó egységet nyitna. A helyszínen 2010-ben kezdődött az ásatás, s minthogy az Sopianae késő római kori északi temetőjének és a középkori városnak a területére esik, a régészek joggal remélték, hogy korabeli sírokat, sírépítményeket, középkori épületmaradványokat találnak majd itt. A feltárás során mindez beigazolódott: előkerült többek között a IV. század végén, az V. század elején épült, késő római kori háromapszisos temetői épület, a Cella Trichora, hat téglasír, s egy középkori, kőfalazatú épület maradványaira is rábukkantak, amely egykor tűz martaléka lett. A kripta üres volt, valószínűleg szarkofágok, később eltávolított kőedények lehettek benne. Egyedül az okozott némi csalódást a régészeknek, hogy egyetlen ecsetvonásnyi festéknyomon kívül nem találtak a falakon semmiféle ábrázolást. A területet övező számtalan gödör a kutatásvezető régész, Tóth Zsolt szerint azt valószínűsíti, hogy a középkori kincskeresők rejtekhelynek vélték a masszív kőépítményt, s értékek után kutatva ástak le a mélybe, néhol sajnos a falakat is szétverték.
A régészeket a szerencse is segítette. Az észak-déli irányú, 31,5 méter hosszú és két méter széles kutatóárok sávjába ugyanis 80 centiméterre épp ,,belógott” a háromkaréjos épület falcsonkja. Ha csupán egyetlen méterrel arrébb kezdenek el ásni, nem is találtak volna rá.
Bertók Gábor georadaros vizsgálata nyomán kiderült: a föld mélye egy háromkaréjos temetői épületet rejt, sőt a középkori fal is feltételezhetővé vált. Ezután következett a munka java része.
A régészeti kutatás első szakasza 2010 szeptemberétől november végéig tartott, s 170 négyzetméternyi területet érintett, amelyből több mint 130 négyzetmétert sikerült teljesen feltárniuk a szakembereknek. A tervásatás második szakasza idén június 1-től július 7-ig zajlott, augusztus második felében pedig visszatemetik a feltárt területet. A szakemberek azt mondják, a falak állagmegóvása szempontjából ez a legjobb megoldás. Bemutathatóvá tétele szerény becslések szerint is legalább százmillió forintba kerülne, ám erre pillanatnyilag nincsen anyagi forrás. Talán egyszer, nemzetközi pályázatok segítségével a Cella Trichora éppúgy méltó bemutatóteret kaphat, mint a 30-as években feltárt, ám csak 2007-ben megépült Cella Septihora Látogatóközpont. Addig is marad az írásos, fotókkal ellátott dokumentáció, s az a háromdimenziós grafikus modell, amelynek láttán elképzelhetjük, milyen lehetett egykoron, teljes épségében a most feltárt építmény. Amely békésen pihent a föld alatt, miközben a föléje emelt szórakozóhelyen a korábbi városlakók jókedvűen ropták a táncot.