A KDNP üdvözli a közszolgálati médiumok vezetőinek megválasztását – mondta Pálffy István, a kisebbik kormánypárt szakpolitikusa. Üdvözöljük, hogy a közszolgálati intézményeknek megválasztott, legitim vezetői vannak. Ők függetlenek, tőlünk is teljes mértékben – mondta a kormánypárti politikus.
Közölte: pénteken várhatóan a parlament elé kerül a mintegy 140 oldalas médiatörvény, amelynek sürgősségi tárgyalását fogják kérni. A médiatörvénynek január 1-től működést kell biztosítania az egyes intézményeknek, a médiahatóságnak és a piacszabályozás területén – fejtette ki. Elmondta: a javaslatot várhatóan jövő héten tárgyalja a kulturális bizottság, s karácsony előtt végszavazás lehet róla.
A szakpolitikus az MTI-nek elmondta, hogy az indítvány egyik nagy tartalmi fejezete a régi rádió- és televízió-törvény teljes kiterjesztéséről szól a nem lineáris, lekérhető, és a lineáris műsorszolgáltatásokra.
Nagy terjedelemben – közel 30-40 oldalon – foglalkozik a javaslat a hatósági feladatokkal, ez lényegében nem más, mint ami az első médiacsomagban is benne volt – mondta.
A javaslat kitér a piacszabályozási kérdésekre, és a közszolgálati intézmények felépítésére, megnevezi tételesen az új non-profit zrt.-ket, és tartalmazza az új kuratóriumi testületekre vonatkozó passzusokat is.
A KDNP frakciószóvivője az indítványból kiemelte a kiskorúak és a gyermekek védelmére vonatkozó paragrafusokat. Mint elmondta: hat kategóriába rendeznék a műsortartalmakat, lennének a bárki számára, bármikor elérhető műsorok, ezt követnék a hat, a tizenkettő, tizenhat és a tizennyolc év felett ajánlott adások, majd azok a durva, pornográf és sértő tartalmak, amelyek a lineáris szolgáltatásban nem jeleníthetők meg. Ez a szabályozás egy fiatalkorú fejlődésének a fázisait jól leköveti – összegezte a kereszténydemokrata politikus. A szankciók esetleges kiszabása továbbra is a médiahatóság feladat- és hatáskörébe tartozik majd.
Kitért arra is, ígéretet kaptak arra, hogy a családok védelmére vonatkozó passzus is bekerül majd a szabályozás közszolgálati és tartalmi részébe, amelyet jogtechnikai problémák miatt végül a médiaalkotmányba nem tudtak beemelni.
A hungarikumok bemutatása várhatóan egy későbbi módosítással lehet majd a szabályozás része. A hungarikum törvény még nem született meg, s az a szövegszerű definíció, ami az általános rendelkezések és fogalommeghatározások körében szükséges, még nincs meg. Az egyeztetések folyamatosak, így ez a kérdés később kerülhet napirendre – jelezte.
