Az önkormányzat éves közmeghallgatásának témája – a pécsiek szavazatai alapján – a tervezett elektromosroller-hálózat pécsi használata és szabályozása volt. Az eseményen a város élhetőségét jelentősen javító mikromobilitási fejlesztésről részletes előadásokat hallhattak a megjelent pécsiek, akik között egyetlen ellenzéki képviselőt sem lehetett látni.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, április 19-én indult szavazás a város honlapján arról, hogy miről legyen szóljon az önkormányzat idei közmeghallgatásán. Az április 25-i határidőig összesen több mint 230 szavazat érkezett be a pécsiektől:
a voksolók valamivel több mint 67,5 százaléka az elektromos rollerek használatának szabályozására szavazott, ez lett tehát május 9-én megtartott idei közmeghallgatás kiemelt témája.
Mint ismert, az önkormányzat korábban döntött arról, hogy a város e-roller-hálózat üzemeltetésére ír ki pályázatot, amelyre április 28-ig várták a jelentkezőket.
A Péterffy Attila polgármester által levezetett ülésen a városvezető frakciószövetség legtöbb tagja jelen volt, az eseményre ugyanakkor egyetlen fideszes, illetve öpés képviselő sem talált oda („tisztakezekes” is csak egy).
A közmeghallgatás első felében három prezentációt hallhattak az érdeklődők.
Az első, bevezető előadást Auth István képviselő tartotta, aki bemutatta a kis helyen elférő, könnyen hordozható, gazdaságos, környezetbarát – nem mellesleg gyorsan terjedő, népszerű – mikromobilitási eszközök (e-bicikli, segway, e-roller, stb.) sajátosságait, jellemzőit, kialakulásuk rövid történetét.
Mint mondta, a rollerek Pécs közlekedését még egyszerűbbé és vonzóbbá tehetik az itt élők és a városba látogatók számára. Annak érdekében, hogy Pécsett gördülékenyen be tudják vezetni a rendszert, már több mint másfél éve zajlanak az egyeztetések és tapasztalatcserék más hazai nagyvárosokkal, ottani szolgáltatókkal és civil szervezetekkel.
Ezt követően a rendszer pécsi megvalósításáról Meixner Barna, a Biokom Nkft. vezetője beszélt részletesebben.
Kiemelte, hogy Pécsett – ellentétben megannyi hazai településsel – nincs még jelen e-roller szolgáltató, ugyanakkor – mivel boltokban kaphatók – sokan használnak itt is ilyen eszközöket. A szolgáltató hiányának hátránya – folytatta –, hogy így az e-rollerek használata nehezen szabályozható, továbbá a KRESZ sem tér ki rájuk, egyelőre, majd hozzátette, hogy várhatóan a KRESZ a kerékpárokhoz hasonlóan fogja szabályozni az e-rollereket.
Hangsúlyozta, hogy a pályázat nyertesével a roller-rendszert üzemeltető Biokom olyan hároméves szerződést fog kötni, amely egy három hónapos próbaidővel kezdődik, ennyi idő ugyanis elegendő lehet ahhoz, hogy kijelöljék a fő irányokat és összegyűjtsék a kellő tapasztalatokat a hálózat megfelelő használatához.
Az viszont már biztos, hogy az olyan, nagyvárosokban gyakran előforduló problémát, mint a rollerek városképet csúfító széthagyása, ki fogják tudni kerülni: a pécsi rollereket csak a számukra kijelölt parkolóhelyeken lehet majd letenni, aki pedig nem így tesz, az nem is tudja lezárni az aktuális bérlést.
A biztonság is fontos problématerület: a felhasználók egyrészt a szolgáltatás megkezdése előtt kapnak egy „biztonsági eligazítást”, de a bukósisak használata is kötelező lesz a rollereken, a GPS-es rendszernek köszönhetően pedig a járművek automatikusan 10 kilométer/órára lassítanak, ha sétálóutcába érnek (így reményeik szerint vagy be se mennek ezekre a területekre a rolleresek, vagy ha igen, akkor sem tudnak majd száguldozni).
A rollerekkel a város határait nem lehet majd elhagyni, a roller ilyen esetekben le fog ugyanis állni. Beállíthatnak úgynevezett „no go zónákat” is, így például az olyan területeken-helyszíneken nem rollerezhetünk majd, ahol az nem kívánatos (példának Meixner Barna a Dóm teret hozta).
A szolgáltatás által lefedett területről elmondta, hogy Pécsett a cél az – és ezt a pályázatban is hangsúlyozták –, hogy ez a terület minél nagyobb legyen és igazodjon a helyi kerékpárhálózathoz, továbbá lehessen bővíteni is (például Rózsadomb, Malomvölgy és a Misina irányába).
A parkolók helyének kijelölését is megkezdték már: úgy számolnak, hogy minimum 60 parkolóra lesz szükség szerte a városban (ezek felfestése már szabványosított, könnyen felismerhetők lesznek, türkízkékek). A rollerek töltése egyébként nem a parkolókban, hanem a Biokom telephelyén történik majd.
A hosszú távú terv az – mondta Meixner Barna –, hogy az új rollerek és a régóta népszerű PécsiKe hálózatai egységes kezelésbe kerüljenek, sőt, a jövőben egyéb közösségi közlekedési módokkal is szeretnénk összekapcsolni ezt a hálózatot. A pályázati kiírás fontos eleme volt többek között ezért az, hogy a majdani üzemeltetőnek kedvezményt kell biztosítani az e-roller felhasználóinak, ha rendelkeznek érvényes pécsi buszbérlettel.
A harmadik előadó Magay Miklós, a városüzemeltetési főosztály vezetője volt, aki a pécsi rendszer szabályozásáról tartott prezentációt (amely nagyban lefedte Meixner Barna előadását).
Kiemelte, hogy a pályázat kiírásakor fontos cél volt, hogy a rollerhálózat kialakítása igazodjon a város földrajzi helyzetéhez, az egyre nagyobb problémát okozó megnövekedett forgalomhoz és egyéb sajátosan pécsi igényekhez. Ennek érdekében helyi szakértőkkel és a témában érintett szervezetekkel is egyeztettek a pályázat kiírása során.
Hangsúlyozta, hogy a közbringa rendszerrel összekapcsolt, azt kiegészítő-kibővítő rollerhálózatot szeretnék a pécsi közösségi közlekedés részeként kezelni.
A főosztályvezető elmondta, a pályázat lezárásának határideje június 20., annak érdekében, hogy a próbaidőszak a nyár elején meg tudjon kezdődni.
Az ajánlattételi határidőig két pályázat érkezett, amelyeket májusban értékel a szakmai bíráló bizottság, a nyertesről pedig a közgyűlés dönt majd.
A pályázat nyertesének minimum 100 darab, 350 wattos, 25 kilométer/órás végsebességre képes modern – helyzetjelzővel, irányjelzővel, világítással ellátott – rollert kell biztosítania, az pedig a tesztidőszak után derül majd ki, hogy lesz-e szükség többre. Az árakról: azt a pályázót részesítik majd előnyben, amelyik alacsonyabb díjakat szabna.
A részletes, kimerítő előadások után a témával kapcsolatban senki nem jelentkezett kérdéssel-hozzászólással, ezért a közmeghallgatás a második napirendi ponttal folytatódott, ami – ahogy Péterffy Attila fogalmazott – a „minden egyéb” volt.
A Mosolymanó Egyesület képviselője kérdezett először, nem is egyet. Rákérdezett többek között arra, hogy
- a kertvárosi nagy játszótér mellett mikor valósul meg a mosdó és az illemhely kialakítása,
- illetve, hogy mit lehet tudni a Diána teret érintő fejlesztésekről,
- a városi játszóterek állapotáról és felügyeletéről,
- kérdezett jó párat lakhatás-témában, és a Lánc utcai kiürített tömbről is,
- de volt egy fentiekhez kapcsolódó kérdése is: van-e mód a PécsiKe hálózatának kibővítésére Kertváros irányába?
A kertvárosi játszótérre vonatkozó kérdésekre Nyőgéri Lajos alpolgármester válaszolt: a PÉTÁV a játszótér melletti egyik hőközpontot kiüríti, ezt az épületet alakítják át mosdóvá (ennek pályáztatási szakasza nemsokára elindul), de a következő hetekben már működni fog egy nem vandálbiztos mosdó is az épületben.
A PécsiKét érintő kérdésre Ruzsa Csaba alpolgármester válaszolt: a rollerek tesztidőszakában beszerzett információk alapján meglátják, hogy van-e igény a bővítésre (akár Kertvárosba, akár a keleti városrészben), de a roller-rendszerre pályázóktól kérték, hogy a tesztidőszakban vizsgálják meg az e-biciklizés bővítési lehetőségeit is.
A Diana téri fejlesztésekről Csúcs Zoltán, a Pécsi Városfejlesztési Zrt. vezérigazgatója beszélt: a nyílt kiviteli közbeszerzés zajlik, az ajánlatok beérkeztek, a bírálásuk jelenleg folyik, amennyiben ez a folyamat lezárul, a munka június elején kezdődhet meg. Schmuck Roland, a terület képviselője hozzátette: a Diána téri piac ideiglenesen június elejétől a piac melletti parkolóba költözik, direkt erre a célra kialakított konténerekkel, a tér zöldterületének fejlesztése pedig ősszel kezdődhet meg.
A játszótereket érintő kérdésre Meixner Barna válaszolt: a játszóterek állapotát 3 évente kötelező megvizsgálni, ezt meg is teszik, de reagálnak a lakossági bejelentésekre is – mondta, majd felsorolta a közelmúlt pécsi játszótér-fejlesztéseit és kiemelte, hogy a játszóterek száma évről évre nő.
A Lánc utcát érintő kérdésre Nyőgéri Lajos alpolgármester válaszolt: a kiürített bérházakból pedig – mint ismert – nyugdíjasházat alakítanak ki, a projekt előkészítése jelenleg is zajlik, miközben már 40-50 jelentkező érkezett tervezett nyugdíjasház lakásaira.
A következő hozzászóló Simon Wintermans pécsi-holland biciklis volt, aki elmondta, hogy fontos lenne a vonat- és buszpályaudvarokon PécsiKe-állomásokat kialakítani a pécsiek közlekedésének javítása érdekében, majd megjegyezte, hogy a rollerek érkeztével fel kell készülni az autósok és a rolleresek közti nézeteltérések kezelésére.
A Bicibuszról szólva kiemelte, hogy a spanyol mintára Pécsen bevezetett kezdeményezése (péntek reggelenként a gyerekekkel együtt biciklizhetnek az iskolákba egy adott menetrend alapján) jelentősen csökkenthetné a reggeli autósforgalmat, ezért a projekt önkormányzati támogatását kérte.
Ruzsa Csaba válaszolt: a PécsiKe bővítési lehetőségeivel és a rollerek parkolóival kapcsolatban tervben van, hogy érintik a vonat- és buszpályaudvarokat, de ez is függ a rollerek tesztüzemében szerzett tapasztalatoktól. A Bicibuszról: a városvezetés nem akart „rátelepedni” a civil kezdeményezésére, de ha valóban van rá igény, valamilyen formában támogatni fogják, mivel egy hasznos dolognak tartják.
A háromórás közmeghallgatás egy, a Pécsen tervezett, illetve folyamatban lévő bicikliút-bővítésekről szóló kérdéssel ért véget. A kérdésre Csúcs Zoltán válaszolt, aki felsorolta azokat a fejlesztéseket, amelyekről korábban többször beszámoltunk, többek között ebben és ebben a cikkben.
