Közel húszmillió forintot nyertek el civil szervezetek azon a pályázaton, amelynek lezárásáról pénteken tartottak sajtótájékoztatót a Civil Kuratórium tagjai és Kővári János, a Természeti és Emberi Erőforrás Fejlesztési Bizottság elnöke. Mint elhangzott, kreatív, előremutató kezdeményezések is indultak a szervezetek között.
Korábban lapunk már többször beszámolt róla, hogy Pécs önkormányzata a közelmúltban összesen húszmillió forintot kíván szétosztani társadalmi egyesületek, szervezetek között a Civil Pályázat keretein belül. Az eddigi automatikus juttatásokat most civilekből álló testület által kiírt pályázaton kellett megszerezniük az érdekelteknek, méghozzá oly módon, hogy a döntést sem a politika, hanem civilekből álló kuratórium hozta meg.
A „Közös város – közös tér” című pályázat négy területen kívánta megmozgatni a szervezeteket. Az első a városi terek és a közösségek viszonyát célozta meg, a második a város különböző közösségeinek egymáshoz fűződő kapcsolatáról szólt, a harmadikkal a civilek és az intézmények közötti jobb együttműködést kívánták erősíteni, a negyedik pedig a természet és a lakosság viszonyával kapcsolatban várta a szervezetek jelentkezését. A pályázattal 90 százalékos támogatást lehetett elnyerni, egy civil szervezet 250 ezer forintot kaphat, három civil szervezetet tömörítő konzorcium esetében a maximálisan elnyerhető összeg 500 ezer forint volt.
A pályázat eredményeiről pénteken tartott sajtótájékoztatót Kővári János, a Természeti és Emberi Erőforrás Fejlesztési Bizottság elnöke és a tizenkét civil kurátor egy része. Mint azt az elnök hangsúlyozta, Pécsett húsz éve nem volt példa arra, hogy közpénzekről egy civilek által írt pályázat után civilek is döntsenek. Ez ugyanakkor már jó ideje kívánatos lenne, mondta, hiszen a politika éppen e téren jól megvan a háttérben is.
Mint arról szó esett, összesen 98 pályázat érkezett be határidőre, s néhány, az alapvető kritériumoknak meg nem felelt munka kivételével a legtöbb pályázó el is nyerte a támogatást. A tájékoztatón elhangzott: a civil szervezetek körében még működik a régi gyakorlat, miszerint a város szinte automatikusan ad pénzt céljaikhoz, azonban rengeteg új, színes kezdeményezéssel, a kiírásnak mindenben megfelelő munkával is találkoztak a döntnökök.
Hajdu Krisztián, a Támasz Alapítvány szakembere a városi terek és a lakókörnyezet, valamint az azt használó közösségek viszonyát érintő munkákat véleményezte kurátorként. Mint mondta, sok profi pályázat érkezett be, s megfigyelhető volt, hogy a megújult városi köztereket szívesen használják a programszervezők; így sor kerülhet városismereti vetélkedőkre, kisebb fesztiválokra.
Knyihár Éva, a város különböző közösségeinek egymáshoz főződő viszonyában beérkezett pályázatok egyik kurátora elmondta: összesen húsz pályázat érkezett be a témában, s csak három munkát kellett elutasítaniuk. Érdekesség volt, hogy a civil szervezetek többször egymással együttműködve dolgoztak.
A város civil szereplői, valamint a városi intézmények viszonyában pályázók munkáit felügyelő Háber János elmondta: sok régi reflex van még az indulókban, azonban előremutató, hogy új értékek teremtése, színesebb programok tető alá hozása van folyamatban.
