A minap készült el egy olyan dokumentum első változata, amely Pécs egész jövőjére kihatással lehet. A társadalmi vita előtt álló városfejlesztési stratégia összegyűjti, milyen területeken van szükség előrelépésre, legyen szó utakról, szolgáltatásokról, vállalkozásokról.
A koncepció már elkészült, így hamarosan a civilek is részt vehetnek a hiánypótló pécsi városfejlesztési stratégia készítésében. Mint azt Kővári János, a természeti és emberi erőforrás bizottság elnöke lapunknak elmondta az úgynevezett Integrált Városfejlesztési Stratégia feltárja a város azon területeit, ahol társadalmi feszültségek vannak, hiányos vagy fejletlen az infrastruktúra, az épületek, utak, szolgáltatások állapota nem megfelelő, vagy ahol gazdaságfejlesztésre van szükség.
„A problémák megfogalmazásán túl a stratégia javaslatot is tesz ezen területek komplex kezelésére és a városi szövetbe való elhelyezésére” – így az elnök. Kővári János hozzátette: fontos szerepe még a stratégiának az is, hogy feltárja azokat az erőforrásokat, amelyekre számítani lehet a fejlesztések során. Minden bizonnyal ilyenek lesznek a város természeti erőforrásai és szellemi kapacitásai, valamint az itt működő civil szervezetek, kis-, és középvállalkozások.
Mint mondta, „ezekre az aranytartalékokra nagyobb figyelmet kell fordítani a közösségnek”, hiszen a helyi gazdaság, cselekvőképes esélyteremtő társadalom, fenntartható városi lét ezek nélkül elképzelhetetlen.
A stratégia újdonsága, hogy korábban hasonló, hosszú távra szóló dokumentum nem készült Pécsen; legutóbb a kulturális főváros megalapozására készült hasonló stratégia, de az lényegében csak arra koncentrált. Kővári János szerint ugyan megfogalmazódott benne egy szociális városrehabilitációs program szükségessége a keleti városrész felzárkóztatására, azonban ennek megvalósítására szánt forrásokat felemésztette az EKF. „Most más forrásokat kell keresnünk, remélem egy ENSZ modellprogram segítségével legalább részben megvalósíthatjuk a tervezett programot” – így az elnök.
Fontos, hogy már a problémák megfogalmazásában is részt vehettek különböző társadalmi csoportok, építészek, vállalkozók, a kultúra képviselői, a civilek és más közösségek. Most, hogy elkészült az anyag szeretnék erről is megkérdezni a véleményüket. „Megküldjük az egyetemnek, az egyházaknak, a kamaráknak, és az érdeklődő civil szervezeteknek az elkészült anyagot és január elejéig várjuk vissza az észrevételeiket, amelyet egy konzultáció keretében meg is vitatunk. Ezt követően kerül a közgyűlés elé a stratégia” – mondja Kővári János.
Az elnök izgalmas kísérletként megemlítette azt a kezdeményezést, amit a pécsi polgárok indítottak el, nevesül a városkooperációs konzultatív testület felállítását. Ez épp az ilyen városi szintű stratégiák megalkotásában teremt alkotó részvételre lehetőséget, mert állandó és szervezett lehetőséget biztosítana a probléma felvetésre, az egyeztetésre, és a remények szerint a feladatokban való aktív részvételre is.
Kővári János hozzátette: a készülő anyag még nem egy, az egész városra vonatkozó egységes koncepció. Jövőre településfejlesztési koncepció is készül.
