Hirdetés

Az Európai Bizottság Pécset is beválasztotta a klímasemlegesség elérése érdekében indított küldetésébe, amelyben 100 európai város vesz részt.

Becslések szerint jelenleg a városok bocsátják ki az üvegházhatást okozó gázok több mint 70 százalékát, ami annak tükrében lesújtó információ, hogy a városok a földfelszín csupán 3 százalékát teszik ki. Az éghajlati vészhelyzettel ezért a városoknak foglalkozniuk kell. Ennek érdekében az Európai Bizottság tavaly felhívást tett közzé: a „klímasemleges és okos városok európai missziójához” várták a téma iránt elkötelezett települések jelentkezését (ez a „misszió” egy a sok közül, a bizottság indított hasonló „küldetést” többek között a rák ellen és az óceánok védelméért is).

A „küldetésben” 100 európai várost támogatnak, népszerűsítenek és mutatnak be 2030-ig, a klímasemlegességre történő átalakulásuk során.

Ezeket a városokat így olyan kísérleti és innovációs központokká tennék, amelyek példáit és jó gyakorlatait valamennyi európai város átveheti és adaptálhatja 2050-ig, a klímasemlegesség megvalósításának nemzetközi határidejéig. A projektben részt vevő 100 várost április 28-án jelentették be Brüsszelben.

Magyarországról három város került a kiválasztottak közé: Budapest, Miskolc és Pécs.

Az interneten követhető sajtótájékoztatón az Európai Bizottságot Matthew Baldwin, a misszió projektmenedzsere és Phillipe Froissord, a bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának városok és mobilitási rendszerek fejlesztéséért felelős osztályvezetője képviselte.

Matthew Baldwin (fent) és Phillipe Froissord (lent) az online sajtótájékoztatón

Matthew Baldwin kiemelte, hogy összesen 377 város jelentkezett a felhívásra, közülük 362-t találtak alkalmasnak, ezek közül választották ki a projektben részt vevő 100 települést. A kiválasztás részleteire térve elmondta, hogy a jelentkező önkormányzatoknak először is a klímasemlegessé válással kapcsolatos motivációjukat kellett megfogalmazniuk és részletes tájékoztatást kellett adniuk a témát érintő jelenlegi helyzetükről, folyamatban lévő munkájukról és a klímasemlegességhez kötődő terveikről. Mint mondta, a bizottság egy szigorú és komplex, többkörös eljárást alkalmazott a városok objektív kiválasztása érdekében. A sokszínűség – folytatta – elengedhetetlen szempont volt ahhoz, hogy 2050-re minden európai város klímasemlegessé válhasson, ezért különféle városok mellett döntöttek:

  • „Élenjáró” városok.
  • Olyan nagyobb városok, amelyek erősebb hatást gyakorolhatnak az éghajlat-semlegességre törekvő más városokra.
  • Olyan kisebb városok, amelyek innovatív ötletekkel rendelkeznek a küldetésben megfogalmazott célok digitális vagy „okos” dimenzióinak megvalósításához (feltehetően Pécs ebbe a kategóriába tartozik).

A 360 millió euróból megvalósuló (ez az összeg a 2021–2023-as időszakra vonatkozik) misszióban a városok anyagi és egyéb támogatást kapnak a projekthez kapcsolódó kezdeményezéseik kidolgozására és tesztelésére, emellett az európai zöldmegállapodás részeként a klímasemlegességre való átállás innovációs élvonalába kerülhetnek – fogalmazott Baldwin.

Phillipe Froissord hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság a városokat felkéri, hogy dolgozzanak ki egy úgynevezett klímavárosi szerződést, amelynek az összes városi ágazatra lebontva kell tartalmaznia egy átfogó koncepciót az éghajlat-semlegesség elérésére (például az energiaügyre, a hulladékgazdálkodásra és a közösségi közlekedésre), valamint az ehhez kapcsolódó beruházási terveket is.

Kiemelte, hogy a klímaszerződésben aktív szerepet szánnak a városok lakóinak, a civil társadalomnak, új platformokat, valamint jobb erőforrásokat biztosítva számukra az éghajlat-politikai fellépések megtervezéséhez és végrehajtásához.

Ehhez viszont – folytatta – a városoknak hatékony megközelítéseket kell kidolgozniuk a helyi közösségek szemléletformálására, mozgósítására és bevonására.

Újságírói kérdésre Baldwin és Froissord hangsúlyozta, hogy a szerződések jogilag nem kötelező erejű dokumentumok, tehát semmilyen jogi következménye nem lesz annak, ha 2030-ra a városok nem érik el a klímasemlegességet. A szerződés ettől eltekintve „jól látható” kötelezettségvállalásnak számít, amelyet a városok vezetése a lakóival, az adott ország nemzeti és regionális hatóságaival, valamint az Európai Bizottsággal szemben tesz.

A projekt számos előnnyel szolgál az abban részt vevő városok számára:

  • „Testre szabott” tanácsok és segítségnyújtás különböző területeken (például beruházási tervek kidolgozásához).
  • További finanszírozási lehetőségek felszabadítása.
  • A városok nagyobb innovációs akciókban, kísérleti projektekben és bemutatókon történő részvételének anyagi támogatása.
  • Hálózatépítési lehetőségek, tanulás és tapasztalatcsere a városok között.
  • Jó láthatóság: a városok vonzerejének növelése a befektetők és a szakképzett munkavállalók vonzása érdekében.

A kiválasztott városokkal a közeljövőben tudatják a következő lépéseket, az elkövetkező napokban pedig egy online előadássorozatot is szerveznek számukra a gyakorlati tudnivalókról.

A 100 kiválasztott város:

Hirdetés