Most, hogy napernyő helyett az esernyő lesz nélkülözhetetlen társunk, s melengető napsugarakban csak nagy ritkán sütkérezhetünk, a lenge ruhák helyett a réteges öltözködés ajánlott. Nem árt azonban arra is figyelnünk, amit ezek alatt hordunk: az emberi test legnagyobb felületű érzékszervére, a bőrünkre. Különösképpen a szabadon maradó részekre: az arcra és a kézre, melyek védtelenek az időjárás viszontagságai ellen.
– Nyáron az erős napsugárzás, az UV-sugárzás, a klóros strandi víz is alaposan megviselhette, kiszáríthatta a bőrünket, amely mindezen hatásokra úgy válaszol, hogy vastagabb szaruréteg képződik rajta. Ettől érdemes megszabadulnunk, de ne csak az arcunkról, hanem egész testünkről: alsó és felső végtagjainkról, s a kezünkről-lábunkról is távolítsuk el, hogy bőrünk felfrissülhessen, megújulhasson, bársonyossá válhasson – magyarázza Bicskeyné Horváth Mária pécsi mesterkozmetikus. – Ha otthon végezzük, olyan bőrradírt válasszunk, amely természetes anyaggal: kukoricapehellyel, tengeri sóval, lenmaggal, esetleg finom homokszemcsével ,,radíroz” (a csomagoláson megtaláljuk). Fürdőkesztyű segítségével így könnyen eltávolíthatjuk az elhalt szaruréteget. Nem árt utána csipkebogyóteával leöblíteni a testünket, hisz a vadrózsa piros áltermése rendkívül gazdag C-vitaminban, ezáltal a sejteken keresztül érfal-erősítő hatást is kifejt.
Aki kozmetikában szeretné felfrissíteni a bőrét, különféle kezelések állnak rendelkezésére, melyekkel ugyancsak stimuláljuk a bőr anyagcseréjét, fokozzuk vérkeringését, serkentjük a kollagén-termelést, előkészítjük a bőrt a hatóanyagok felvételére, halványítjuk a pigmentfoltokat és csökkentjük a ráncokat. Az ősz a bőr megújulásának időszaka, több figyelmet és törődést kíván, mint az előző két évszakban.
– Egyben fölkészül a még cudarabb télre?
– Nem, a bőrünk nem tud felkészülni. Ha hűvösebbre fordul az idő, melegebb ruhát húzunk, de az arcunk mindig szabadon van, legfeljebb a nyakunkat védhetjük egy meleg sállal, gallérral. Az arcbőrünket is naponta ,,fel kell öltöztetnünk”. Míg tavasszal és nyáron jobbára hidratáló jellegű krémeket használunk, amelyek gyorsan felszívódnak, és vízzel telítik a bőrt, addig ősszel és télen a zsírosabb krémek ajánlatosak. Ezek védenek ugyanis az időjárás viszontagságai: a csapadék, a hideg és a szél ellen. Ősszel egy félzsíros, télen egy zsírosabb nappali krémnek vesszük hasznát, az érzékenyebb bőrűek bátran használhatnak jobb minőségű, könnyű alapozót is, mert ez is védelmet nyújt a széltől, sőt klimatizált helyiségekben a vízvesztéstől is. Testünkkel együtt a bőrünk is kifárad estére, ezért éjszaka pótolnunk kell a napközben elvesztett hatóanyagokat. Ezt megtehetjük intenzív tápláló krémmel, s jó szolgálatot tesz a szemráncolaj is. Mindemellett roppant fontos, hogy a kozmetikumokon túl a helyes táplálkozásra is odafigyeljünk. A bőrápolásban is fontos A- és C-vitamint, béta-karotint gyümölcsök és nyers zöldségek fogyasztásával is támogassuk, sőt, az sem bűn, ha néhanapján elkortyolunk egy csésze finom hársfa-, kakukkfű- vagy galagonyateát. Jótékonyan hatnak ugyanis a szervezet természetes működésére, ritmusára: a hársfa nyugtató-tisztító hatású, a kakukkfűtea a megfázás nyomán lerakódott váladékot segít felszabadítani, a galagonya pedig általános keringésjavító, szívnyugtató gyógytea.
– Amíg nem húzunk kesztyűt, miként védjük a kezünket?
– A sokasodó házimunka, az őszi nagytakarítás, a szüret, a befőzés, a savanyúság-elrakás ugyancsak megviseli a körmünket, s a kezünk bőrét. A hámlasztás ez esetben is jótékony hatású, de csak módjával: hetente egyszer. Sokféle kézápoló krém közül választhatunk, s a paraffinos kezelés is csodát tesz. A kezünket is ugyanúgy kell(ene) ápolnunk, mint testünk többi részét, hisz mindenki ezt látja, ezt fogja meg először. Nem mindegy tehát, hogy százaz, berepedezett, érdes bőrrel találkozunk, vagy egy lágy tapintású, finom, ápolt körmű női kézzel. Hisz jó tudjuk: az első érintésnek akár sorsfordító jelentősége is lehet. De ez már egy másik történet.
Számos érdekesség a bőrről
Az emberi testet 1,4-1,6 nézetméternyi bőr fedi, ez testsúlyunk közel 15%-át teszi ki. Vastagsága 0,5 és 6 milliméter közötti lehet (legvékonyabb a szemhéjon, legvastagabb a talpunkon), legtöbb testtájunkon átlagosan 2 mm. A kezünket hétszer vastagabb bőr fedi, mint a szánkat. A szólásunkban emlegetett arcbőr vastagságáról nincs hiteles adat.
Bőrünk felületén egymillió szőrtüsző és ötvenmillió érzősejt található. Életünk során nagyjából 20 kilónyi sejt hámlik le rólunk.
Kültakarónk véd a külső, fizikai hatások ellen, szerepet játszik az érzékelésben, a hőszabályozásban és a kiválasztásban. Három rétegből áll (hám, irha, bőralja). Egészségünk és lelkiállapotunk tükre is. Egy kozmetikai világcég támogatásával tudósok kifejlesztették a mesterséges bőrt, amely súlyos égési sérültek transzplantációs kezelésében segíthet.
Ma már alig használatosak az olyan jelzők, amelyekkel régen a naptól védett, fehér bőrű hölgyeket és a kisgyermekeket illették, mint például: angyalfehér, habfehér, porcelánfehér, jázminfehér, almavirágszín, alabástromfehér.
