A nagy klasszikusok nagy klasszikusok maradnak, Homéroszt, Shakespeare-t, Molière-t, Jókait mindig is kellett olvasni az iskolában, és ez így is lesz. Ebbe bele kell törődnie a fiatalabb generációknak is. Általános iskolában széles a választék, mivel tömik a magyartanárok a diákok fejét, a középiskolások viszont már nehezebb helyzetben vannak.
A felső tagozatban lehet miből válogatni a gyerekeknek, rendkívül színes a paletta. Lehet olvastatni a 13-14 évesekkel krimit, Agatha Christie-t, Conan Doyle-t, Rejtő Jenőt, az új irányzatok pedig még a fantasztikus irodalmat is beveszik az ajánlott olvasmányok közé, mint a Harry Potter és a Gyűrűk Ura, hovatovább Stephanie Meyer Alkonyat című vámpíros bestsellere is előfordult már, úgy, ahogy a tinilányok nagy bibliája, a Szent Johanna Gimi.
A középfokú oktatás azonban teljesen más. Míg az általános iskolában az alapművek mellett elsősorban az olvasás megkedveltetése a legfőbb szempont, a középiskolákban már az általános műveltség megszerzése. Sokkal szűkebb a tanárok mozgástere, mit olvastatnának.
Tamás Csilla, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium tanára, a magyar nyelv és irodalom munkaközösség-vezetője elmondta, egységes véleményük, hogy át kellene alakítani a kötelező olvasmányok rendszerét.
– Jócskán bővíteni kellene az olvasmányok rendszerét, hogy az egyes szerzők műveinél nagyobb legyen a választék, azaz ne csak egy vagy két alkotást adjanak meg opcionálisan. De alapvetően jó volna szélesíteni a skálát kronologikusan is.
Szerinte a középiskolás magyartanárnak ma már minimális szabadságot enged meg a szigorúan meghatározott olvasmánylista. Ahol kicsit bővebb a választási lehetőség, azok az irodalom határterületei: a filmes feldolgozások, a dalszövegek, a krimik. Ráadásul ezek azok a területek, ahol jobban meg lehet fogni a diákokat.
– Persze a klasszikusok között is vannak olyanok, amiket jobban kedvelnek a diákok, konkrétan viszont egyikre sem lehet rámutatni, ez egyénenként változik. Azt azért nagy általánosságban le lehet szögezni, hogy a lassabb folyású, cselekményben szegényebb művek nem túl népszerűek, szemben a pörgős, akciódús – többnyire modern vagy kortárs – társaival szemben – mondta.
Tamás Csilla szerint nyáron is sokan olvassák az ajánlott irodalmakat, a klasszikus műveket. Ő maga nem ragaszkodik a nyomtatott formához, digitálisan is ugyanannyit ér az olvasmány, ráadásul egyre többen az utóbbit választják, ha van rá lehetőségük.
