Félidejéhez ért a verseny- és szabadidős sportolók fizikai teljesítményének legális növelési lehetőségeit a Pécsi Tudományegyetem (PTE) konzorciumi vezetésével vizsgáló négyéves kutatás. A vállalt 650 sportoló fele már túl van a laboratóriumi vizsgálatokon.
Az 1,4 milliárd forint költségvetésű, a Debreceni Egyetem (DE) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közreműködésével megvalósuló programról tartott keddi sajtótájékoztatón Kollár Lajos, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyi tanácsadója arról beszélt, hogy az utóbbi években az élsportolók korszerű segítség, köztük teljesítmény-élettani laboratórium, sportdietetika és -pszichológia nélkül nem tudnak „talpon maradni”.
Az eddigi eredményekről szólva ismertette: a PTE egészségtudományi karán olyan teljesítmény-élettani labort alakítottak ki, amely a sportolók erőnléti paramétereiről ad pontos információt. Vári Attila, a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. vezérigazgatója pedig azt hangsúlyozta, hogy a 21. században szükséges bevonni a társtudományokat az alapvető edzésmódszerekbe.
– Ez a mérési rendszer a mi sportolóinkon és a város sportolóin is tud segíteni, mert meg tudják állapítani, hogy hol van az a pillanat, amikor folytatni kell az edzést, vagy pihenőt kell beiktatni, esetleg valamilyen egészségügyi hátteret kell biztosítani a fiataloknak – monda.
Tóth Miklós, a projekt szakmai vezetője az eseményen utalt rá, hogy az élsportolók vizsgálata során szerzett tapasztalatokat a nem versenyszerűen sportolók számára is hasznosíthatóvá kívánják tenni. „Tízmillió embert megpróbálunk ismét megmozgatni” – fogalmazott.
A projekt céljáról közölte: a már meglévő kutatói technikák alkalmazása mellett új, innovatív eljárásokat és eszközöket kifejlesztenek. Olyan biomarkereket, köztük keringő molekulákat keresnek, amelyek a teljesítmény állapotával és fokozhatóságával vannak összefüggésben – részletezte.
Az MTI-hez eljuttatott írásos összegzés szerint a munka alapja egy olyan tudásbank létrehozása, amely nemzedékek számára teszi lehetővé az egészséges teljesítményfokozás követését és megvalósítását.
Több száz, laboratóriumi körülmények között és pályatesztek során elvégzett teljesítménydiagnosztikai mérésre, valamint biológiai minták molekuláris szintű feldolgozására kerül majd sor a projektben. Így nagy pontossággal feltérképezhetővé válik a sportolók teljesítménye. Az edzésmódszerek adatainak összehangolásával pedig lehetőség nyílik a sportolói teljesítmény fokozására, sportág- és sportoló-specifikus edzések és módszerek kidolgozására – írták.
Tóth Miklós a projekt eddigi eredményeiről az MTI-nek elmondta: kifejlesztettek egy bélmotilitást mérő eszközt, amelynek jelentősége, hogy a szívfrekvencia mérésénél is jobban jelzi a stresszes állapotot. Jelezte, hogy a vállalt 650 sportoló fele már túl van a laboratóriumi vizsgálatokon.
