A kulturális kormányzat szerint jövőre 17 milliárd forinttal több juthat kultúrára, mint idén. A pécsi kulturális intézményeknél még nem tudják, hogy ez számukra mennyi pluszt jelenthet, ha egyáltalán többletet hoz ez a városnak.
A pécsi szimfonikus zenekart hiába tartják sokan a vidék legjobbjának, állami finanszírozása ezt kevésbé tükrözi. A mostani kormányzati ígéretek is pozitív változást sejtetnek, hiszen állítják, 1,2 milliárd helyett 1,8 milliárdot kapnak a vidéki önkormányzati zenekarok. Pécsett úgy tűnik, mégsem lesz rózsás a helyzet.
A Pannon Filharmonikusok igazgatója, Horváth Zsolt szerint ugyanis a magyar kormány már benyújtotta a 2014. évi költségvetés tervezetét, amely tartalmazza a szimfonikus zenekarok támogatását is.
– A koncepció pozitív változása a 2013. évi zenekaroknak nyújtott támogatáshoz képest, hogy az idei évben a zenekaroknak kiegészítő támogatásként biztosított keretet alaptámogatásba építették be, így plusszal tervezni, számolni lehet – mondta Horváth.
Ez azért is lényeges, mert az idei állami kiegészítő- és az alaptámogatás összege 202 millió forint, ám jövőre csak 200 milliót kapnak, további forráskiegészítésre nem lesz módjuk. Mindez azt jelenti, hogy nem nő, hanem csökken az állami szerepvállalás. Ráadásul a bajokat az is tetézi, hogy még nem kapták meg az idei támogatásuk teljes részét, 55 millióval adósuk maradt az állam.
Horváth Zsolt szerint a PFZ esetében a Kodály Központ rezidens zenekari szerepköre gyakorlatilag dupla feladatot ad nekik a törvényben előírtakhoz képest, amit az együttes minden évben magas színvonalon maradéktalanul teljesített.
Ezt jól mutatja, hogy a tavalyi évadban 44.625 fizető nézőjük volt, míg az előadó-művészeti törvény által előírt nézőszám 22.000. Az ebből származó bevételük 47,8 millióra rúgott.
[frame]A Zsolnay-negyedet, a Kodály Központot, az ókeresztény emlékeket bemutató látogatóközpontot működtető Zsolnay Örökségkezelő Nkft. szeptemberre elérte, októberre meghaladta az előző év jegybevételét. Ez az összeg teljes költségvetésének húsz százalékát jelenti, az egyéb bevételi forrásokkal kiegészítve, teljes bevétel 30 százaléka üzleti tevékenységéből származik. A Zsolnay-negyedben októberig 319 ezren jártak, 167 ezren pedig fizettek is valamelyik programért. A kiállítások közül a turisták között a Gyugyi-gyűjtemény volt a legnépszerűbb, a pécsiek egyre inkább rendezvényhelyszínként használják a negyedet, bizonyítja ezt a hétvégi telt házas, 1000 főt számláló Quimby-koncert.[/frame]
A ZSÖK bevételeinek egyik harmadát az állami támogatás (500 millió), másik harmadát várostól kapott működési és céltámogatás (580 millió) teszi ki, míg a fennmaradó rész jegyekből, bérleti és használati díjakból, egyéb értékesítésből, pályázati forrásokból (közel 500 millió) áll össze.
Mint azt Tombor Nándor, a kulturális szervezet szóvivője elmondta, még nem tudják, hogy 2014-ben milyen forrásból gazdálkodhatnak, ez a jövő évi pécsi költségvetés elfogadásakor alakul ki, mely minden év március-áprilisában véglegesedik.
– Úgy tervezünk, hogy az idei év állandó kiadásait és a jövő év előre látható projekt-kiadásait alapul véve összeállítjuk a következő év költségvetését. Reméljük, hogy a források típusa teljes mértékben meg fog egyezni az idei évvel – mondta.
A Pécsi Nemzeti Színház állami támogatása az elmúlt években emelkedett, ám az intézmény igazgatója, Rázga Miklós szerint még mindig 100 millióval kevesebbet kapnak annál, mint a hasonló volumenű vidéki nemzeti színházak, s fogalmuk sincs arról, hogy jövőre mennyi forrással gazdálkodhatnak, hivatalosan ugyanis erről nem értesültek.
A számok alapján pedig amíg 366 millió érkezett 2011-ben a központi büdzséből, addig 2012-ben 305 millió, 2013-ban pedig 399 millió. Ezzel együtt viszont az önkormányzati szerepvállalás csökkent 308 millióról 260 millióra. Drasztikusan nőtt viszont a nézőszám. A Pécsi Nemzeti Színház által közölt adatok szerint 2011/12-es évadban 110 ezren jártak náluk, a 2012/13-as évadban 125 ezer látogatója volt a teátrumnak.
