Janus Pannonius, Corvin János és Dudith András is szóba kerül a Régi és új: párhuzamok és érintkezések a horvát és a magyar reneszánszban című nemzetközi tudományos konferencián, amely szerdától péntekig tart Zágrábban, az egyetem bölcsészettudományi karán.
Bene Sándor irodalomtörténész, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság főtitkára, a tanácskozás egyik szervezője az MTI-nek elmondta, hogy a konferencia előadásai a nemzetközi reneszánszkutatás központi fogalmai, a régi és az új köré csoportosulnak. Az irodalomtörténész szerint ez a fogalompár alkalmasnak tűnik arra, hogy kimutassa a magyar és a horvát kultúra közötti strukturális és személyes kapcsolatokat, a párhuzamos jelenségeket, illetve az eltéréseket.
A tanácskozás célja, hogy új szemszögből vizsgálják a részben közös államban kibontakozó, ám távoli területeket, mentalitásokat és tradíciókat egyesítő magyar és horvát reneszánsz kultúra történetének mintegy másfél évszázadát, a 15. század közepétől a 16. század második feléig – jegyezte meg Bene Sándor.
Janus Pannoniusról három előadás is elhangzik, elemzik zágrábi kéziratait és a közelmúltban Olaszországban fellelt, eddig ismeretlen latin nyelvű versét, Andreas Pannonius 1467-ből való írását az uralkodói erényekről, az abban felhasznált Petrarca-idézetekről. Raguzai szerzetesek Mátyás király udvarában címmel egy dubrovniki kutató értekezését is hallhatják a résztvevők.
A hitetlentől a barbárig címmel megvizsgálják a törökökről kialakított kép változását. Szó lesz Corvin Jánosról mint a művészetek patrónusáról, az asztrológiáról és a mágiáról Mátyás király udvarában, de megtárgyalják a 16. században született horvát származású magyar humanista, Dudith András pécsi püspök vallási toleranciáról vallott elképzeléseit is.
Szörényi László Széchenyi-díjas irodalomtörténész egy II. Ulászló király és Candale-i Anna spanyol-francia hercegnő 1502-es házasságkötésére írt költeményről értekezik. A humanista latin szövegek digitalizálásáról és internetes hozzáféréséről számol be egy horvát és egy magyar kutató.
A magyar-horvát tanácskozáson két könyvbemutató lesz: az első hasonló, Zrínyi Miklósnak szentelt 2009-es konferencia anyagát tartalmazza a Zrínyi család a horvát és a magyar történelemben című kötet, míg a másik Brodarics István (1490-1539) humanista főpap, politikus, diplomata eddig ismert teljes levelezését (349) gyűjti egybe, benne a mohácsi csata leghitelesebb leírásával. A könyvet tavaly a Brodarics-év alkalmával jelentette meg az Argumentum Kiadó.
A háromnapos tudományos konferencia a Zágrábi Egyetem Bölcsészettudományi Karának Klasszika-filológia és Hungarológia Tanszéke, a magyar Külügyminisztérium, a zágrábi magyar nagykövetség, a Balassi Intézet, valamint a Zágrábi Magyar Kisebbségi Tanács támogatásával valósul meg.
