A jubileumi bemutató a Bartók Tavasz virtuális színháztermében a Müpa szervezésében valósul meg. Az előadás (webcast) péntek este 19 órakor kezdődik és ingyenesen elérhető a Bartók Tavasz felületein – írja a Pécsi Balett.
Mi a művészet értelme? Mi tesz maradandóvá és élővé egy műalkotást? Vajon a mű életben tartja a művészt is? A művészet örök? Lehet nélküle élni? Ezekkel a kérdésekkel szólították meg az alkotókat Victor Vasarely zseniális művei ebben, a művészek számára nagyon nehéz koronavírus sújtotta helyzetben.
Egyedülálló látványvilágú produkciót hozott létre a Pécsi Balett.
Vasarely etűdök
Az alkotók egy kiállítás kontextusába helyezik a balettet, melynek képei ihletet adó forrásként meghatározzák a jelenetek hangulatát, a zenei anyagot, a karaktereket és azok viszonyait, a tánc dinamikáját, a jelmezek, a kellékek és díszletelemek szín- és formavilágát, a színpadképet.
A műalkotások életre kelnek.
Fotó: Borbás Betti
Alkotók, közreműködők:
Vincze Balázs Harangozó-díjas érdemes művész, a Pécsi Balett alapító igazgatója, jelenlegi művészeti vezetője álmodta színpadra a Vasarely etűdöket. A díszlet- és a jelmeztervező két fiatal, a színházi életben elismert alkotók: Nagy Fruzsina (jelmez) és Cziegler Balázs (díszlet). A zeneszerző Riederauer Richárd, aki klasszikus inspirációkra készítette el az előadás eredeti zenei anyagát. A rendező-koreográfus munkáját Ujvári Katalin és Molnár Zsolt Harangozó-díjas művészek segítették asszisztensként.
Vincze Balázs készítette a koreográfiát (Fotó: Fabinyi Annamária)
A Pécsi Balett táncművészei mellett az előadásban közreműködik: Györfi Anna, a Pécsi Nemzeti Színház színművésze, Kamarás Iván Jászai Mari-díjas színművész, Kéméndi Tamás harmonikaművész, Kiss-B. Atilla Kossuth- és Liszt-díjas operaénekes, Uhrik Teodóra Kossuth- és Liszt-díjas Érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja és Vári Éva Kossuth- és Jászai Mari-díjas érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Pécsi alkotóműhelyként a társulat fontosnak tartotta, hogy Vasarely szülővárosa megjelenjen jubileumi előadásukban, ezért elsősorban a pécsi Vasarely Múzeum gyűjteményében található műalkotásokat használták fel, illetve ezek adták az inspirációt az előadás vizualitásához.
