Senki nem érti, hogy a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola vezetése tizenöt év után miért az államnak adja vissza az abaligeti iskola működtetését, miért nem az arra bejelentkezett premontrei nővéreknek. A szülők és pedagógusok oldalán küzd a főiskola korábbi rektora, aki harminc évig a község plébánosa volt.
Tizenöt év után újra állami fenntartású lehet az abaligeti általános iskola. A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola (PPHF) ugyanis nem kívánja tovább működtetni a sok tekintetben különleges, az integrált oktatásban élenjáró intézményt. A szülők háborognak, főleg azért, mert a Premontrei Női Kanonokrend bejelentkezett az iskoláért, így az maradhatna egyházi fenntartású, utóbbit azonban a PPHF vezetése mintha valamiért nem szeretné. Mindenképpen a tankerületnek akarják visszaadni az iskolát, az viszont az ellenzők szerint végzetes lenne az intézmény számára.
Kedden, március 3-án a következő poszt jelent meg az Abaligeti iskoláért Facebook-oldalon:
„Február végével lejárt az a határidő, ameddig a PPHF Szenátusa meggondolhatta volna magát, hogy közvetlenül adja át az iskolánkat a Premontrei Nővéreknek. Hiába kérlelte az Önkormányzat, a Szülői Munkaközösség és 3000 támogató aláíró – hadd maradjon katolikus az iskolánk. Hiába állt ki mellettünk a korábbi rektor. Hiába tisztázta a tantestület a tájékoztatásuk igaztalanságait. Hiába. A Szenátus döntésének értelmében egy év tankerületi fenntartás után kerülhetünk csak a premontreiek fenntartásába. A döntésük számunkra továbbra is érthetetlen. Jelenleg más ajtókon kopogtatunk, keresünk-kutatunk halló füleket a józan ész érveire, segítő kezet helyzetünkre.”
A posztban említett volt rektor, Cziglányi Zsolt fontos szereplője az iskola történetének, nem véletlen, hogy csatlakozott a szülők és a pedagógusok küzdelméhez. Cziglányi 2001-től 2017-ig a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola rektora, 1987-től 2017-ig pedig abaligeti plébános volt. Millió szállal kötődik az abaligeti Szent Mária Magdolna Általános Iskolához, jelenleg Kozármislenyben teljesít szolgálatot. 2005-ben az ő rektori közreműködésével mentette meg a főiskola és az egyház a megszüntetésre ítélt községi iskolát azzal, hogy működtetését átvették és a főiskola gyakorló iskolájává minősítették.
– A Magyar Bálint-i oktatáspolitika központosító törekvései miatt került veszélybe, a megszűnés szélére az iskola. Ezt sem a szülők, sem plébánosként én nem szerettem volna, ezért megpróbáltuk megmenteni – emlékszik vissza a kétezres évek közepén lezajlott eseményekre Cziglányi Zsolt, akit személyesen is felkerestünk, hogy megértsük ezt a különös történetet.
Első nekifutásra nem, másodikra azonban sikerült egyházi iskolává alakítani az intézményt.
– Akkoriban mindenki nagyon segítőkész volt, sok jószándékú emberrel találkoztam – mondta a kozármislenyi plébános.
Abaliget “vegyes világ”. A lakosság harmada régi, jórészt sváb gyökerű helyi családok leszármazottja, jelentős számban élnek a községben beás cigányok, sokan pedig Pécsről költöztek ki, utóbbiak elővárosi életet élnek.
– Ennek az iskolának már akkor is az volt az egyik legfőbb értéke, hogy tényleg integrált intézmény volt. Együtt tanultak az erdőmérnök gyerekei a cigány gyerekekkel – magyarázta Cziglányi Zsolt.
Később felfedezték a kis létszámú osztályokkal működő intézményt olyan pécsi családok, akiknek gyerekei speciális iskolai körülményeket és törődést igényeltek. Mások az asztmás gyerekeiket íratták ide az iskola barlangterápiás programja miatt. A létszám éveken át hetven körül alakult, jelenleg nyolcvan diák jár ide. Sokan az iskola miatt költöztek ki Abaligetre, Orfűre.
2017-ben a hittudományi főiskolán rektorváltás történt, az új vezetés egyre kevésbé vette igénybe gyakorló helyként az iskolát, inkább pécsi egyházi intézményekbe szervezték a gyakorlatokat. Az új rektornak már nem volt személyes kötődése Abaligethez, így – e két ok miatt – az iskola nyűggé vált. Súrlódások is voltak a főiskola és az általános iskola vezetése között.
Ahogy Cziglányi Zsolt fogalmaz: – 2017-től a főiskola a fenntartói szerepét elsősorban jogi hátteret és keretet nyújtó, a működést ellenőrző felettes hatóságként értelmezte.
Ebből adódtak konfliktusok, a főiskola például elvárt volna olyan változtatásokat az iskola működésében, amit annak pedagógusai nem tartottak szakmailag indokoltnak. Ezek a konfliktusok ugyan nem váltak véres vitákká, de érezni lehetett, hogy a főiskola már nem feltétlenül ismeri el az intézmény értékeit.
– Azt senki nem vitatta, hogy ha a két intézménynek már nincs szüksége egymásra, akkor a működtetést másnak kell átvennie – mondja Cziglányi Zsolt.
Az iskola részéről már másfél éve megindult a tapogatózás a fenntartóváltás irányába. Felvették a kapcsolatot a premontrei nővérekkel, akiknek Zsámbékon van szakiskolájuk, és visznek egy tanodát is. Mindkét helyen a legszegényebb, leghátrányosabb helyzetű családokból érkező gyerekeket segítik abban, hogy ne kallódjanak el. Nekik tökéletesen a profiljukba vágna az abaligeti iskola működtetése.
Az ősszel kinevezett abaligeti igazgató, Czimmer Tamás, a Hősök Terei Néri Szent Fülöp Katolikus Iskola volt vezetője, aki Meszesen a Fidesz-KDNP-ÖPE képviselőjelöltje volt az őszi önkormányzati választáson, november 20-án egy szülői fórumon bejelentette, hogy egy szerzetesrend fogja átvenni az iskolát. Bár a rend nevét nem mondta meg, mindenki tudta, hogy a premontrei nővérekről van szó.
A nővérek december 4-én elküldték szándéknyilatkozatukat Udvardy György veszprémi érseknek, pécsi apostoli kormányzónak, hogy átvennék az iskolát.
– Ehhez képest derült égből villámcsapásként érkezett a hír, hogy december 12-én a főiskola szenátusa úgy döntött, a tankerületnek, azaz az államnak adja át az iskolát. Senki sem értette, mi történt, és miért. Mintha egy Kafka-regénybe csöppentünk volna – idézi fel a tavaly év végi történéseket Cziglányi Zsolt.
Nem tájékoztatták előzetesen a szülőket, nem kérték ki a véleményüket az átadással kapcsolatban, pedig a köznevelési törvény ezt előírja. Azóta sem indokolta meg a főiskola, miért nem a nővéreknek adja át az iskolát.
Az egyházmegye vezetője azonosult a főiskola álláspontjával az ügyben: Udvardy György jóváhagyta a szenátus döntését, amit később a szülők kérésére sem vizsgált felül.
Január 24-én, több mint egy hónappal a szenátus döntése után a hittudományi főiskola honlapján Tájékoztatás címmel megjelent egy írás, amiben dr. Kovács Gusztáv rektor érveket sorakoztat fel az iskola átadása mellett. Többek között azt írja, hogy:
- „Az iskola költségvetése 2019-ben a bérköltségek növekedése folytán már meghaladta a 100 millió forintot. Az egy hónapra vetített bérköltség több mint hat és fél millió forint, a havi átlagos dologi kiadás közel kétmillió forint.” (Azaz úgy véli, túl sokba kerül az intézmény fenntartása.)
- „Az intézmény 22 fő pedagógust foglalkoztat, az iskolába járó gyermekek száma 77, közülük 37 fő abaligeti lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, a többi a környező településről, zömmel Pécsről jár az iskolába. A gyerekek szállítása Pécsről, Bakonyáról és Bükkösdről két 20 személyes bérelt busszal történik, melynek költsége havi egymillió Ft.” (Azaz túl sok a más településről bejáró gyerek, akiknek sokba kerül az utaztatása.)
- A szeptemberi igazgatóváltásig nem működött törvényesen és nem volt együttműködő a fenntartóval az iskola.
Ezen kívül a rektor a tiltakozók érveit is próbálja hatástalanítani, többek között például azzal, hogy azt írja, a bejáró gyerekek más iskolában is megtalálhatják a helyüket, az állami átvétel pedig nem szükségszerűen jár együtt a hitélet felszámolásával.
Március 2-án kérdéseket küldtünk dr. Kovács Gusztávnak, a főiskola rektorának, ezekre a cikk publikálásáig nem válaszolt. A következő négy kérdést tettük fel neki:
– Igaz-e, hogy a Premontrei Női Kanonokrend bejelentkezett az abaligeti iskoláért?
– Miért nem támogatta a Szenátus a kanonokrendnek való átadást?
– Igaz-e, hogy az államnak, a pécsi tankerületnek való átadásról szóló decemberi szenátusi döntés időpontjában ismert volt a kanonokrend szándéka az átvételt illetően?
– Ön személy szerint miért nem támogatja a kanonokrendnek való átadást?
A rektori érvekre válaszolt az abaligeti iskola nevelőtestülete. Ebben többek között leszögezik, hogy:
- Az iskola törvényesen működik, és gazdaságilag kiegyensúlyozott helyzetben van.
- Az iskola állami kézbe adásával kapcsolatos előrejelzések tévesek; valójában az állami fenntartástól az iskola elsorvadása és keresztény elkötelezettségének megszűnése várható.
- A „Tájékoztatás” nem válaszol az alapvető kérdésre: a szenátus miért az érintettek megkérdezése nélkül döntött, miért az államnak adta át a fenntartói jogot, és miért nem annak az egyházi fenntartónak, amelyet minden érintett fél elfogadott, és amely kétévi előkészítő munka után hivatalosan is átvételi szándéknyilatkozatot adott.
Az Abaligeti iskoláért Facebook-oldalon február 3-án a szülői munkaközösség is nyílt levélben válaszolt a rektornak. Többek között azt írták:
„E tájékoztatást látva egyértelműen kiolvasható, hogy rektor úr a létszámokon, a statisztikákon és pénzösszegeken kívül semmilyen kapcsolatot nem ápolt az iskolával. Sem a gyermekek, sem a családjaik felé nem mutatott érdeklődést az évek során… Semmiféle tájékoztatást vagy fórumlehetőséget nem biztosított a fenntartóváltással kapcsolatos kérdések feltevésére, a vélemények meghallgatására, és úgy érezzük, az iskola szülői köre sosem volt fontos és továbbra sem az. És az a tény, hogy téves és rideg statisztikát közölt az iskolába járó gyermekekről, egyértelműen jelzi, hogy nemcsak a szülők, de a gyerekek sem fontosak”.
Cziglányi Zsolt szerint sokan úgy gondolnak az egyházi iskolákra, hogy a „normál” működés meg van fejelve némi vallásossággal, de Abaligeten ezt másképpen fogják fel. Úgy véli, az ott kialakult befogadó szellemnek a forrása az evangéliumi gondolkodás, ami nem humanizmus, hanem a keresztény hit tanítása, Jézus lelkülete.
– Amikor állami fenntartásba kerül az iskola, akkor a köznevelési törvény szerint megszűnik a vallási, világnézeti elkötelezettsége. Ugyan van heti egy órában választható hitoktatás, de ha mondjuk egyetlen szülő is azt mondja, hogy ne legyen kereszt a falon, vagy hogy ne imádkozzanak az osztályban, akkor a szerint kell eljárni, hiszen tiszteletben kell tartani a meggyőződését – magyarázza Cziglányi Zsolt.
A plébános szerint fontos hangsúlyozni, hogy míg az állami iskolák egyházi átvétele előtt a szülők ügydöntő jelleggel szavazhatnak a kérdésben, addig fordítva, az egyházi iskola államosításakor ilyen törvényi kötelezettség nincs. Pedig ez tizenöt éve katolikus iskola, ahová éppen emiatt íratták gyermekeiket a szülők. Őket most megfosztják attól, hogy gyermekeik az iskolában hívő nevelést kapjanak.
A tankerületi átvétel után leghamarabb egy év múlva kerülhet esetleg a premontrei nővérekhez az iskola, ami a szülők, a pedagógusok és Cziglányi Zsolt szerint is túl hosszú idő ahhoz, hogy ne induljanak el visszafordíthatatlan és negatív változások. A tankerület például már jelezte, hogy nem fogja fizetni a más településről bejárók buszát. Ezt eddig az iskola vállalta magára, viszont sok diák családja nem fogja tudni állni ezt a költséget.
– A tankerület azt mondja, van iskola a lakóhelyedhez közelebb is, járasd oda a gyereked. Nem fogja megkérdezni, hogy a te gyereked hol érzi jobban magát, egy harminc-, vagy egy tízfős osztályban. Félő az is, hogy leépítik a felső tagozatot osztályösszevonással, ami miatt nem fogják otthagyni a szülők a gyerekeket. Így mire a premontrei nővérek bejelentenék egy év múlva az átvételi szándékukat, leépül az iskola, így nem lesz mit átvenni – mondta Cziglányi Zsolt.
Majd hozzátette: ha ez megvalósul, akkor nagyon reméli, hogy Magyar Bálint ír egy köszönő levelet az érintett döntéshozóknak, amiért megvalósították, amire ő tizenhat évvel ezelőtt törekedett.
Egyházi oldalon nincs több lehetősége az iskoláért küzdőknek. A céljuk most már az, hogy a tankerületet meggyőzzék arról, ne várjon egy évet, hanem azonnal adja át a működtetői jogot a premontrei nővéreknek.
– Ha nem az iskola tönkretétele a cél, akkor ez a leglogikusabb döntés, hiszen mi értelme van ennek az egy év átmeneti időszaknak, ami senkinek sem jó – fogalmazott Cziglányi Zsolt.
A szülők most politikusokat, hivatali vezetőket keresnek és próbálnak meggyőzni arról, hogy segítsék a számukra kedvező döntés megszületését.
Küldtünk kérdéseket Páva Péternek, a pécsi tankerület igazgatójának is, azt tudakolva tőle, van-e esély arra, hogy rögtön a premontrei nővéreknek adja át a működtetést a tankerület. Amint válaszol, frissítjük cikkünket.
FRISSÍTÉS Március 6., 15.00: Páva Péter válaszolt lapunknak, a következőket küldte:
„A fenntartó váltásról az Emberi Erőforrások Minisztere hoz döntést minden év május utolsó munkanapjáig, ez nem a tankerületi központ hatásköre. Jelenleg még a Pécsi Tankerületi Központ nem fenntartója az intézménynek. Amennyiben az a döntés születik, hogy a tankerületi központ fenntartásába kerül az iskola 2020. szeptember elsejétől, akkor a következő tanévben, legkésőbb 2021 február végéig kezdeményezhetik a premontrei nővérek a fenntartói jog átvételét a 2021/2022-es tanévre.”
Kiemelt fotó: Abaligeti iskoláért Facebook-oldal borító-, és profilképe
