Összekapcsolná a kormány a lakástámogatásokat a gyermekvállalással, a jövedelemadózással, az energiahatékonysággal, a minőségi és legális építéssel – derül ki az Új Széchenyi Terv vitairatából. A vitairat a devizahitelezés helyett a forint jelzáloghitelezést részesíti előnyben.
A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján is olvasható kétszáz oldalas dokumentum „Otthonteremtés és lakásprogram” című fejezete szerint a „lakásügyeknek” évente 375 milliárd forint költségvetési forrásra – a GDP 1,5 százalékára – lenne szüksége: ezt a szintet fokozatosan több év alatt kell elérni.
Az új lakástámogatási rendszer alapgondolatait a következők köré csoportosítja az Új Széchenyi Terv: tisztességes munka, a közterhekhez való hozzájárulás, a gyermekvállalás, az előtakarékosság-elismerés, az elvárható szolidaritás és az állami szerepvállalás. E szerint koordinálni kell az állami és uniós forrásokat; meghatározott esetekben az államnak célszerű lenne a hitelező bank felé az adós lakáscélú hiteléért garanciát vállalnia.
A dokumentum szerint „az adócsökkentési intézkedések optimális végrehajtásaként elképzelhető az szja-adójóváírás a lakásépítéssel, új lakásépítéssel kapcsolatban”. Itt leszögezik azt is, hogy szja-kedvezmény az egyszeri lakásvételhez, építéshez kapcsolódó, de hatékonyan, több éven át igénybe vehető kedvezmény. A program a bérlakások bérleti díjának megfizetését az adómentes béren kívüli juttatásokhoz kapcsolná.
A meglévő lakástakarék-pénztári konstrukciókat olyan termékkel egészítenék ki – olvasható -, amely a szülőknek lehetőséget adna, hogy a gyermekük iskolai évei alatt előtakarékossággal összegyűjtött összeget új építésű bérlakásokkal kapcsolatos bérleti jog 3-4 évre történő megváltására is fel tudják használni. A közhasznú bérlakás-építésbe invesztáló befektető pedig társasági adókezdeményben részesülne. A vitára bocsátott program leszögezi azt is, hogy csak a gazdaságilag megtérülő felújításokat célszerű támogatni; a lakástámogatásokat döntően az építések, újlakás-vásárlások, felújítások támogatásán keresztül célszerű nyújtani; szükség van az államilag ösztönzött bérlakásépítésre.
Az Új Széchenyi Terv kiemeli: az újlakás-építés mennyiségét évi 40-50 ezerre kell fokozatosan emelni, hosszú távú otthonteremtési programot kell kidolgozni, a civilek bevonásával otthonteremtési tanácsadó testületet kell létrehozni, az állami ellenőrzést fokozni kell a lakásépítési támogatás felhasználásában, elő kell segíteni az öngondoskodó lakáscélú előtakarékoskodást, elő kell készíteni egy panelprogramot és a bérlakásépítés hazai kérdéseit tisztázó projektet kell indítani. Ezek mellett a dokumentum leszögezi, hogy gyorsan, mindenki által elfogadható módon kell megoldani a deviza- és forinthitelek problémáit.
Az Új Széchenyi Terv vitairatát szerdán mutatta be Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György nemzetgazdasági, illetve Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. A dokumentumról gazdasági konzultációsorozatot indít a kormány; a program a tervek szerint 2011. január 15-én indul és 7 kiemelt programot tartalmaz.