Közel félszázan jelentek meg a Kertváros Lakásfenntartó Szövetkezetről szóló, az Élhető Kertvárosért Egyesület (KÉK) által szervezett fórumon a Nevelési Központban. Bár a szövetkezet legutóbbi elnöke, s jelenlegi ügyvivő elnöke sem jelent meg a megbeszélésen, így sem volt eseménytelen a keddi program. Ismeretes, hogy a szövetkezet körül a néhány éve napvilágra került 39 milliós hiány miatt forrnak az indulatok.
A KÉK fórum témája a szövetkezet körül kialakult helyzet, annak tisztázása volt, s ennek megfelelően próbálták a felszólalók sorra venni a történteket. Mint azt Varga Péter, a felügyelőbizottság tagja a fórum nyitányában elmondta, szerinte alapvetően a lakásszövetkezeti forma és társasházi forma közötti különbségre vezethetőek vissza a problémák: a társasházival szemben a lakásszövetkezeti törvényben általános megfogalmazások találhatóak az üzemeltetés szabályaira vonatkozóan, s ez jogi szempontból támadhatatlanná teszi a működtetést.
Ezzel kapcsolatban megjegyezte, lakásonként kétezer forintba kerül a szövetkezet szervezetének működtetése, másutt ezt fele ennyiből megoldják, s még sincsenek botrányok. Hozzátette, az is gondot jelent, hogy hetven küldött képvisel 3500 tulajdonost, akiknek így nincs közvetlen beleszólásuk az ügymenetbe.
Nagy Emil, a Baranya Megyei Lakásszövetkezetek és Társasházak Szövetségének elnöke Vargával szemben úgy vélekedett, hogy nem a formától, hanem a vezetéstől, a működtetéstől mikéntjétől függ az, hogy jól működik-e egy ilyen szerveződés, vagy sem. Szerinte a lényeg a jogszabályok betartása, s az, hogy a tulajdonosok jól érezzék magukat, valamint megfelelő szolgáltatást kapjanak pénzükért. Megjegyezte, ő maga is tud arról, hogy a lakásonkénti 760 forintból is megoldható a szövetkezet működtetése.
A szövetkezetnél kialakult helyzetet jól jellemzi Májlinger István igazgatósági tag hozzászólása is: „Számos ügy van a háttérben, az elnök a tagokat, a tagok az elnököt jelentgették fel, s úgy nyolc-tíz eljárás van folyamatban”.
Mint mondta, bár ő is az igazgatóság tagja, ám a testület szeptember óta nem működik, s ő sem tudja, hogy pontosan mi történik a szövetkezetnél. Kiemelte, a megjelentek szerettek volna tájékoztatást kapni arról, hogyan jutottak el addig, hogy jelenleg nincs elnöke, felügyelőbizottsága a szövetkezetnek. Kérdéseikre azonban nem kaphatnak választ, hiszen sem a legutóbbi elnök, sem az ügyvivő elnök nem jött el a fórumra – mondta.
Hangsúlyozta, össze kell hívni a küldöttgyűlést, hiszen dönteni kellene a 39 millió forint megfizetéséről, ugyanis kiderült, azt nem szórakozásra, üdülésre költötte el a szövetkezet, így ezt kénytelenek lesznek lenyelni.
A megjelent résztvevők közül volt, aki a szövetkezet könyvelőjének véleményét vitatta, s azonnal lecseréltette volna a szövetkezet jogi képviselőjét. Majd kissé indulatosan megjegyezte azt is, hogy az igazgatóság szavazógépezete minden jót megakadályoz, s ő „mindig csak mellébeszélést hall, ahogyan most is”.
A széksorok közül bekiabálva mások úgy vélekedtek: „mindig csak a múltba megyünk, nem előre”. Egy szövetkezeti küldött az igazgatóság és a jogi képviselő felelősségét vetette fel, mondván ők, mint küldöttek sokszor segítették a vezetőség munkáját, de a megfelelő információk hiányában nem biztos, hogy helyes döntést tudnak, tudtak hozni.
A szintén meghívott dr. Jillek Szabolcs jogász megállapította: ha mindenki betartja a jogszabályokat, akkor nem fordulhat elő a jelenlegi kusza helyzet a vezetést illetően, s a 39 milliós hiány sem keletkezik. Így, most az elsődleges cél a törvényes állapot helyreállítása – emelte ki.
Nagy Emil szerint jogilag van mód rá, hogy összehívják a küldöttgyűlést, ehhez ugyanis nincs szükség az igazgatóságra, a tagok tíz százalékának közös akarata is elegendő ehhez.
