A tengerbe jutó műanyaghulladék az Északi-sarkvidéket sem kíméli, a műanyag mikroszemcséi beépülnek a tenger jegébe, és a sarkkörön túli élővilágot is veszélyeztetik.
Kutatók szerint manapság bármerre néz az ember az Északi-sarkvidéken, mindenütt jelen van a műanyagszennyezés. A norvég halászok attól félnek, hogy a mindeddig a környezetszennyezéstől mentesnek tartott halállomány is elveszti kedvező reputációját.
A plasztikhulladék zöme a kihajított halászfelszerelésekből származik. A hajótulajdonosok már tisztában vannak vele, hogy évszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék – számolt be róla a BBC News csütörtökön.
A norvég környezetvédelmi miniszter szerint a politikusok eddig nem mérték fel, hogy valójában milyen kiterjedt problémával is állnak szemben.
A Norvég Sarkkutató Intézet közelmúltban nyilvánosságra hozott összefoglaló jelentése rámutatott, hogy további kutatásokra lesz szükség, amelyek teljes mélységében feltárják a műanyaghulladék károsító hatásait.
A jelentés hangsúlyozta, hogy a műanyagszennyezés hatását eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg.
A kutatók vizsgálatai szerint egy liternyi olvadt északi-sarki jégben akár 234 műanyagrészecske is lehet. Ez jóval magasabb koncentráció, mint amit a nyílt tengeren tapasztaltak. A jelenséget a kutatók szerint az magyarázza, hogy a jég a víz felszínén alakul ki, és a műanyagszemcsék is ott úszkálnak, így beleépülnek a képződő jégbe.
A szakemberek még nem tudják, hogy mennyire veszélyes ez a jelenség. Ugyanakkor aggódnak az Északi-sark élővilágáért, amelyre komoly hatással van a folyamatosan kiolvadó jégből a tengerbe kerülő nagy mennyiségű műanyagrészecske.
Geir Wing Gabrielsen, a norvég tanulmány egyik szerzője rámutatott, hogy a hetvenes évek végén a térségben költő északi sirályhojszák emésztőrendszerében még csekély mennyiségű műanyagrészecskét találtak, de 2013-ban már több mint 200 műanyagszemcse volt a gyomrukban.
Mint hozzáfűzte, Norvégia déli térségének szennyezettségét elsősorban a háztartásokból származó műanyag okozza, a Spitzbergákon azonban a szennyezettség 80 százaléka a halászattal kapcsolatos tevékenységből ered. A felmérések azt mutatják, hogy az utóbbi években a halászattal foglalkozók már egyre jobban tisztában vannak a környezetvédelem jelentőségével, különösen azért, mert a szennyezés a megélhetésüket fenyegeti.
Az Északi-sark műanyag-szennyezettségének módszeres felmérése még hátravan, a kutatók szeretnének pontos „leltárt” készíteni a helyi lakosok közreműködésével.
