Lázár János ezt azután mondta, hogy a parlament kedden elfogadta az általa benyújtott, a 98 százalékos különadóval összefüggő javaslatokat, köztük az alkotmány módosítását. A frakcióvezető úgy fogalmazott: reményei szerint a Fidesznek a keddi döntéssorozattal sikerül tartania egyik karizmatikus választási ígéretét.
Úgy véli, a demokrácia erősítését fogja jelenteni az, hogy a kormánypárt betartja szimbolikus ígéreteit, így például azt, hogy visszaszerzi a kifizetett végkielégítéseket, és megszüntetni a végkielégítések rendszerét.
A keddi döntés már csak azért sem veszélyeztetheti a demokráciát, mert ideiglenes, ugyanis a jövő tavasszal elfogadandó alaptörvénynek tisztáznia kell ezeket a kérdéseket – tette hozzá a politikus.
Lázár János kifejtette: az egész konstrukció középpontjában a 98 százalékos különadóról szóló törvény állt. Ennek módosításában fontos szerepet játszott a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Munkástanácsok: e szervezetek javasolták ugyanis, hogy 3,5 millió forint legyen az a plafon, amin felül különadót kell fizetniük a közszféra munkavállalóinak. Az állami, önkormányzati vezetők esetében azonban maradt a kétmillió forintos felső határ. Megjegyezte, a különadóval kapcsolatban több olyan pontosítást is beemeltek a törvénybe, amely adószakértők részéről hangzott el. A különadót önkéntes bevallás alapján kell majd megfizetni.
Közölte, azt még nem lehet tudni pontosan, hogy összesen hány embernek és mennyit kell fizetnie a különadó alapján, de szerinte akár ezres nagyságrendű is lehet a törvény hatálya alá tartozók száma, és az öt évre visszamenőleges hatály miatt „nem egy-két milliárdról, hanem jóval többről fog szólni” a befolyó összeg. Kérdésre hozzátette, az október 3-i önkormányzati választás után, még az Alkotmánybíróság döntése előtt tőle már egyszer levontak mintegy egymillió forintot, és a törvény hatálya miatt még egymilliót vonnak majd le tőle. Mellette több tucatnyi párttársát is érinteni fogja a jogszabály.
Arra a kérdésre, miért nem került be a magántulajdon védelme is azon alapjogok közé, amelyek sérelme esetén az Alkotmánybíróság (Ab) felülvizsgálhat és megsemmisíthet egyes gazdasági tárgyú törvényeket, Lázár János azt válaszolta: az Ab elmúlt húszéves tevékenysége alapján azt látni, hogy az emberi méltóságból vezettek le számos következtetést.
A frakcióvezető hétfőn – az origo hírportálon megjelent fotó tanúsága szerint – az Alkotmánybíróságon járt, a találkozó részleteiről azonban nem adtak tájékoztatást. A politikus kedden az Országházban tartott sajtótájékoztatóján sem közölt részleteket, mindössze annyit mondott: „egy kiváló teát kaptam kiváló tejjel az Alkotmánybíróság elnökétől. Ennyit tudok mondani a találkozóról”. Hozzátette, a jövőben is szándékozik időnként találkozni az Ab elnökével, és áttekinteni a folyamatban lévő ügyeket. „Ez a vita nem a Fidesz és az Alkotmánybíróság között zajlott” – jegyezte meg.
Az öt évnél régebbi végkielégítések utáni különadózást firtató felvetésre úgy reagált, a lehetőségei véget értek, majd mindenki eldönti, mit tesz ebben az ügyben. Arra az újságírói felvetésre, amely szerint a mostani alkotmánymódosítás nemcsak a különadóról szólt volna, hanem a válságadókról is, úgy válaszolt: ezt majd az Ab eldönti.
