Több mint 200 éve, 1799-ben kerültek elő a bánáti Nagyszentmiklós határában azok az avarkori és magyar honfoglalás kori aranytárgyak, amelyek közül a fennmaradt 23 db aranyedény kalandos körülmények között előbb Pestre, majd Bécsbe került. A leletegyüttes galvanoplasztikai másolatait április 26-tól a Csontváry Múzeumban is megcsodálhatja a pécsi közönség.
A bánáti Nagyszentmiklós határában 1799. július 3-án árokásás közben aranytárgyakra: korsókra, poharakra, tálakra bukkantak, a fennmaradt 23 db aranyedény kalandos körülmények között előbb Pestre, majd Bécsbe került. A ma nagyszentmiklósi kincs néven ismert páratlan lelet koráról megtalálása óta folyik a vita, az aranylelet máig élénken foglalkoztatja a kutatókat.
A számos bizonytalansággal övezett kincset először 1884-ben állították ki Magyarországon, majd a Magyar Nemzeti Múzeum alapításának 200. évfordulóján, 2002-ben volt ismét látható Budapesten. A nagyszentmiklósi kincs eredeti darabjait a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzik, azonban a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában van a leletegyüttes galvanoplasztikai másolata, melyet a csütörtökön nyílt kiállítás keretei közt a nagyközönség számára is bemutatnak.
Páva Zsolt, Pécs polgármestere hangsúlyozta csütörtökön, hogy amellett, hogy egy legendás leletegyüttesről van szó, Pécsnek kiemelten fontosak a nagyszentmiklósi kincsek.
– A nagyszentmiklósi aranyleletek a Zsolnay Manufaktúra alkotóit is megihlették, hiszen a Zsolnay-kút jellegzetes ökörfejű vízköpői az aranyleletek között fellelt ivócsanak alapján készültek. 1930-ban adományozta ezt a díszkutat a városnak a Zsolnay-gyár, ma pedig már Pécs logójaként él az emlékeinkben a különleges ökörfej – mondta el a megnyitó ünnepségen Páva Zsolt.
[su_note note_color=”#fda17b”]
A Puszták aranya – a nagyszentmiklósi kincs hiteles másolatai című kiállítást április 26-tól szeptember 30-ig látogathatjuk a JPM Csontváry Múzeumban (Pécs, Janus Pannonius u. 11.). [/su_note]
