Legyen férfi vagy női divat, cipő, ruha, esetleg kiegészítő, Pécs már a nyolcvanas években is ügyesen követte a nyugati trendeket, a belvárosban sorra nyíltak a divatüzletek, pörgött a ruházati kereskedelem – már amennyire erre a szocializmusban lehetőség volt. Csokorba szedtük Pécs ikonikus divatházait, üzleteit.
Az elérhető divat pécsi zászlóshajója, a Tünde Divatház
A pécsi női divat egyik legfontosabb zászlóshajója volt az 1970-es években épült Tünde Divatház. Az üzletet az első pécsi belvárosi tömbrekonstrukció keretében az 1980-as évek elején felújították, és potom hét éven belül át is adták, pontosan 1987-ben.
A háromemeletes divatházat az akkori vásárlók szemével nézve lenyűgözően elegánsan felújították; sokáig a pécsiek kedvence volt. A Tünde párja volt egyébként a Csongor, mely a város egyetlen férfiruházati üzleteként a mai Király utca és a Széchenyi tér sarkán fogadta a vendégeket.
Az elegáns, nyugati trend képviselője, az S-modell
A 80-as évek végének egyik szenzáció számba menő üzlete volt a Rákóczi úti S-modell, ahol már-már nyugati stílusú, modern és dekoratív utcai és alkalmi ruhákat lehetett vásárolni. Az üzlet nem titkolt szándéka volt a magas minőség és az elegancia, a korabeli viszonyok között azonban igencsak borsos áron kínálták portékáikat. Nem csak egész ruhák, aljak, blúzok, valódi és műszőrme kabátok, dzsekik, de kiegészítő cikkek is kaphatók voltak itt.
Egy korabeli újságcikk szerint valamennyi terméket képtelenség felsorolni. Volt itt ruha zsorzsettből, tiszta élő gyapjúból, gyapjú-műszál keverékből, tiszta selyemből, santungból és muszlinból. A fazonok közt volt sportos, lezser, elegáns, angolos, valamint húzott és könnyű romantikus vonalú darab is, melyek mind a nyugati stílusú, modern divatot képviselték.
Bevásárlóközpont és találkozási pont, az Állami Áruház
Az Állami-, későbbi nevén a Centrum Áruház a Széchenyi tér és egyben a város legfelkapottabb üzlete volt 1949-es nyitásától egészen a 90-es években bekövetkezett „távozásáig”. Nem csak bevásárlóközpont volt, a pécsiek szórakoztak itt, népszerű találkozópont is volt, de divatbemutatóknak is rendszeresen volt házigazdája az áruház.
Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, rengeteg ruha és textília, például „jó minőségű szovjet selyem” volt kapható a földszinten. Több részlege is volt az áruháznak, így iskolaszereket, élelmiszereket, gyerekjátékokat is vásárolhattak itt a pécsiek, az emeltre lépcső vezetett, ahol cipőket is árultak.
A becsben tartott varrodák közül az egyik legjobb, Kittkáné szabászata
Ahogy Slachta Krisztina is fogalmaz a Pécs8 blogján, a ruhagyárakban tízezres darabszámban készülő, az áruházakban kapható darabok legtöbbször nem voltak jók a konfekcióméretekhez képest eltérő méretű hölgyekre és urakra, a megvásárolt darabokkal azonban csodát tudott művelni egy ügyes kezű varrónő vagy szabó. Ezért akkoriban egy varrónő vagy szabó „aranyat ért”. A város egyik legkeresettebb varrodája a mai Király utca és a Kazinczy utca sarkán állt, ez volt Kittkáné szabászata.
Egyszerre utálták és imádták: a Konzum Áruház
A Konzum Áruház nem aratott osztatlan sikert a pécsiek körében a kezdetekben, mivel néhány rendkívül értékes épületet kellett lerombolni ahhoz, hogy megépülhessen. Az országosan egyedülálló, akkoriban csak a budapesti Skála Áruházzal versenyző Konzum látványtervei azonban megpuhították a pécsi közönséget. A lenyűgözően divatos és trendi belső kialakítás, élén a mozgólépcsővel, azonnal a helyiek kedvence lett. Messzi városokból is csodájára jártak a pécsi áruháznak, ugyanis itt használtak először az országban a pénztáraknál vonalkód-leolvasó szerkezetet.
Az akkoriban borzasztóan modern épületben lehetett szinte mindent kapni, egy emeltnyi ruhától kezdve elektronikai cikkeken, lámpákon, tévéken, videomagnókon át a játékokig, és persze az élelmiszerekig.
A pécsi „cipőnagyhatalom” a Kip-Kop cipőüzletek
A 80-as években a pécsiek egyik kedvenc cipőboltja, a Dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalat Kip-Kopja volt. Több üzlet is volt a városban, a Kip-Kop többek között a mai Hotel Palatinus mellett, a Bajcsy-Zsilinszky utca 8. szám alatt és a Bem u. 18. alatt is árulta a trendi lábbeliket. Egy üzlet mintegy 700 modellből 6000 pár női- és férficipővel, szandállal és papuccsal várta a betérőket.
Farmerhez ajánlott lapos sarkú tiniszandálokat, uniszex fazonú lapos sarkú sarukat, de diszkócipőket is lehetett itt kapni, a hatalmas választékban pedig ki-ki megtalálhatta a kedvére, pénztárcájára való lábbelit. A vállalat hitvallása borítékolta a sikert, miszerint nem az az igazi áru, ami a nagyker vállalat polcain porosodik, hanem az, ami a boltokba kikerülve szinte azonnal vevőre talál.
Ha ön is emlékszik ilyen pécsi boltokra, üzenje meg nekünk az [email protected] címre!
Forrás: Régi Pécs Facebook oldala, Pécs8, Fortepan, Dunántúli Napló archívum
