Gőzerővel dolgoznak a Pécshez közeli Boda térségében a kutatók, akik azt vizsgálják, hogyan lehet biztonságosan tárolni a területen a nagy radioaktivitású hulladékot. Az LMP nagyobb nyilvánosságot akar.
Leghamarabb is évtizedek múlva épülhet meg közel 800 méteres mélységben az a lerakó, ahova a legkeményebb radioaktív hulladékokat helyeznék el. Boda környékén, közel 90 négyzetkilométeres kutatási területen jelenleg is folynak a lehetséges mélységi helyszínnel kapcsolatos kutatások. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. a bodai agyagkő alkalmasságát vizsgálja.
Keresztes László Lóránt, az LMP pécsi önkormányzati képviselője keddi sajtótájékoztatóján elmondta, a kutatás Pécstől 8-10 kilométerre zajlik ugyan, de az atomtörvény módosítása most került a parlament elé, hamarosan döntenek is róla. Ebben már megjelenik a mélységi tároló fogalma – ilyen lenne Bodán – , ráadásul konkrétan megjelölik azt a távolságot, amelyen belül az érintettek hozzászólhatnak, beleszólhatnak a tervezett projektbe. Ez mindössze 100 méter lenne – mondta a politikus.
Az LMP szerint ugyan van még idő a tároló üzembe helyezéséig, hiszen ez csak évtizedek múlva következhet be, de már most tájékoztatni kell a lakosságot, a pécsieket a tervekről – ha szükséges, akkor így még van nyílna lehetőség új helyszínt keresni. A párt álláspontja szerint a pécsi településfejlesztési koncepció filozófiájával, a fenntartható város elgondolásával nem összeegyeztethető az elképzelés, ráadásul tartani lehet attól, hogy az ingatlanárak csökkenéséhez vezethet a radioaktív tároló megépítése.
Kóbor József, az LMP szakpolitikusa hozzátette: mivel Bátaapátiban már működik kis- és közepes radioaktivitású hulladéktároló, meg kellene vizsgálni annak esetleges bővítését, nem pedig újat építeni a Mecsekben. Kérdés az is, hogy miért csak a mecseki helyszínt kutatják – fogalmazott.
A LMP egyébként a szélesebb nyilvánosság elérése érdekében mind a megyei, mind a városi közgyűlés napirendjére szeretné tűzni a kérdést, és azt kérték a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.-től, hogy Pécsett is tartson beszámolót az elképzelésekről.
A tájékoztatón elhangzott az is, hogy amennyiben megépülne a tározó, akkor az 17 ezer paksi fűtelem, azaz 2300 tonnányi atomhulladék elhelyezésére lenne mód. Amíg nem épül meg, addig a paksi atomerőmű szomszédságában pihentetik a veszélyesebb hulladékot egy speciális kialakítású felszíni átmeneti tárolóban. Nagy aktivitású hulladékok csak az erőmű bezárását és leszerelését követően keletkeznek majd.
