Hazánkban folyamatosan oltják a koronavírus elleni különböző vakcinákkal a lakosságot, Pécsett eddig négyféle szert, a Pfizer-BioNTech, az AstraZeneca, a Moderna, valamint a Szputnyik V oltóanyagokat adták be a háziorvosok, valamint az oltópontokon dolgozó szakemberek. Hogy az injekció előtt és után mi a páciens feladata, arról dr. Tibold Antal, a PTE Klinikai Központ vezető főorvosa beszélt lapunknak.
Ugyan az oltások alkalmazási előiratát már többször módosították a főorvos szerint, mégis vannak olyan általános jótanácsok és előírások, melyeket érdemes megjegyeznie az embernek, mielőtt megkapná az injekciót. Ezeket gyűjtöttük egy csokorba a szakember segítségével.
Tibold Antal hangsúlyozta, eddig a legtöbb tapasztalat Pécsett a Pfizer-BioNTech készítményével kapcsolatban van, hiszen eddig ezzel oltották be a legtöbb embert. A Szputnyik V ampullák még csak a múlt hét végén értek ide, így eddig erről van a legkevesebb információ. Kiemelte, ugyan sok különböző vélemény látott napvilágot, de mostanra már – a The Lancet folyóirat cikkére hivatkozva is – kijelenthető, hogy az orosz vakcina ugyanolyan megbízható, mint a többi rendelkezésre álló szérum.
Mire figyeljünk oda, mikor az oltóhelyre készülünk?
A legfontosabb, hogy az nem kaphatja meg az oltóanyagot, aki valamilyen éppen zajló fertőzéstől szenved. Ennek egyszerű oka van: a legyengült immunrendszert a beteg érdekében nem terhelik tovább az injekcióval. Ezért jó, ha a páciens otthon megméri a lázát és el sem indul, amennyiben a testhőmérséklete 37 Celsius-fok feletti. Természetesen az oltóhelyen is érintkezésmentes lázmérés zajlik, így legkésőbb a helyszínen mindenképpen fény derül az oltandó személy betegségére. Amint az ember meggyógyult és az előírt várakozási idő letelt, lehetősége van megkapni a vakcinát.
– Amennyiben valaki gyógyszereket szed, vigyen magával egy listát ezekről. Az őt oltó orvos fogja mérlegelni, hogy az oltóanyag alkalmazási előirata szerint van-e bármilyen negatív interakcióra esély, ami alapján eldönti, hogy beadja-e a szérumot, vagy nem – mondta el lapunknak Tibold Antal. Hozzátette, ezeknek a száma csekély, az eddig használt oltóanyagokkal kapcsolatban nem számottevők az ismert gyógyszerkölcsönhatások.
Az allergiákkal kapcsolatban elmondta: amennyiben az oltóanyag bármely komponensére érzékeny a páciens, akkor értelemszerűen nem oltják be, nem teszik ki esetlegesen életveszélyes anafilaxiás rohamnak az embert. Kiemelte, a pécsi oltóhelyeken – mind a háziorvosi rendelőkben, mind a kijelölt oltópontokon – fel vannak készülve megfelelő műszerekkel és gyógyszerekkel arra, hogy valakinél minden elővigyázatosság ellenére allergiás reakciót vált ki a vakcina. Lapunknak azt is elárulta, eddig átlagosan 2500 beadott oltásra jut egy ilyen eset.
„Az oltásra való regisztrációkor meg kell adnunk a nevünket, TAJ-számunkat, ez alapján egyébként a helyi kollégák már egy életkor és betegségek szerint előszűrt listát kapnak. A végső döntést azonban az oltó orvos tudja meghozni a helyszínen”
– emelte ki a szakember.
Elmondta, egyébként semmi különös előkészületre nincs szükség az oltást megelőzően. Fontos, hogy nem szükséges a páciensnek étlen-szomjan érkeznie, mint például laborvizsgálatok előtt. Sőt kell is, hogy egyen és igyon, nehogy egy érzékenyebb ember esetleg rosszul legyen a szúrástól az injekció beadásakor. Ez különösen akkor lényeges, ha az ember délutáni időpontot kap, tette hozzá a főorvos.
Mi a teendő az oltást követően?
– Tipikus kérdés, hogy lehet-e alkoholt fogyasztani az oltás előtt és után. Természetesen szeretnénk, ha az ötlet se merülne fel, hogy valaki ittasan érkezzen hozzánk. A vakcina beadása után nem tilos a kulturált alkoholfogyasztás – vélekedett Tibold Antal.
Ha valaki megkapta a vakcinát, azt félórás helyszíni megfigyelés követi. Erre a fentebb említett, általában hirtelen jelentkező lehetséges allergiás reakciók miatt van szükség. Amennyiben ez idő alatt nem mutatkozik semmilyen tünet, kiadják a papírokat és útjára bocsájtják a pácienst.
– Utána általános mellékhatások lehetnek az oltás helyének bepirosodása, esetleg enyhe fájdalom. Ez teljesen természetes, nem kell tőle megijedni. Előfordulhat továbbá fejfájás, izomgyengeség, láz az oltást követő 1-3 napban. A második dózis beadása után akár gyakrabban is lehet panasz. Hozzáteszem, sokszor találkozunk koincidenciával, tehát azzal, hogy nem is az oltás következménye az adott probléma, csupán véletlenül jelentkezett pont abban az időpontban – így az orvos.
Elárulta azt is, eddigi tapasztalataik azt mutatják, hogy az oltóanyagok jók, nagyon kevés mellékhatásról tudnak a pécsi beoltottak között, súlyos esettel eddig nem találkoztak.
A főorvos végül kiemelte, nagyon fontos tudni, hogy – legalább a veszélyhelyzet végéig – még az oltáson már túlesett lakosságnak is szükséges betartania az érvényben lévő óvintézkedéseket, mint a maszkhasználat, a távolságtartás, valamint a higiénia.
– A teljes védettség a Pfizer-BioNTech-vakcina leírása szerint a második oltás után egy héttel már kialakul. Vagyis a beoltott személy ekkor nagy valószínűséggel már nem betegedhet meg a koronavírustól. Azonban a társadalmi felelősségvállalás azt diktálja, hogy továbbra is be kell tartania a felsorolt szabályokat, mert egyelőre úgy tudjuk, hogy védettként is vektorként viselkedhet, vagyis a kórokozó az adott személytől tovább terjedhet és fertőző lehet másokra – fejtette ki Tibold Antal.
