Elsősorban rövid távú megtakarításokban gondolkodik a lakosság – derül ki a Budapest Bank (BB) csoport állami nyugdíjrendszerbe visszalépő, az átlagosnál nagyobb visszatérítést kapó volt nyugdíjpénztári tagok körében végzett felmérése szerint.
A BB és a Budapest Alapkezelő megbízásából készült, a Gfk Hungária által végzett lakossági kutatás szerint a magánnyugdíjpénztáraktól átlag feletti reálhozamot kapók 58 százaléka részben vagy teljes egészében megtakarítja a kapott összeget – ismerteti a felmérés eredményét a közlemény. E csoport tagjai átlagosan közel 250 ezer forintot kapnak kézhez, amelyből átlagosan 195 ezer forintot kívánnak félretenni, jellemzően rövid távra.
Az elsődleges cél a biztonsági tartalék képzése: a háztartásokhoz érkező reálhozam jelentős része lekötött betétbe, illetve a folyószámlákra kerül majd. A hosszabb távú befektetési lehetőségekkel jóval kevesebben kívánnak élni, például nyugdíjcélú befektetésekbe a reálhozam kifizetéseknek mindössze 17 százaléka fog visszavándorolni.
A kutatásban részt vevők 5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy önkéntes nyugdíjpénztárba utaltatja, 87 százalékuk bankszámlára vagy lakcímére kérte a reálhozamot, 8 százalékuk pedig nem nyilatkozott az összegről. A felmérés szerint az átlag feletti reálhozamot visszakapók körében a kifizetések átlagos összege közel 230 ezer forint.
A teljes bázisra vetítve viszonylag kevesen vannak azok, akik ezzel az összeggel nyugdíjcélú megtakarításaikat kívánják gyarapítani: a megkérdezettek 3 százaléka nyugdíj-előtakarékossági számlájára (nyesz), 14 százaléka pedig önkéntes nyugdíjpénztárába utalja (vagy utaltatta korábban) a reálhozamot.
Azok körében, akik részben vagy teljes egészében elköltik az összeget, a legfontosabb cél a hiteltörlesztés, ezt követi a tartós fogyasztási cikk beszerzése, a gyermekeik támogatása és a lakásfelújítás. A teljes mintára vetítve 18 százalék azok aránya, akik a magánnyugdíjpénztártól kapott pénzt hiteltörlesztésre szánják.
A megtakarítók körében a cél elsősorban a biztonsági tartalék képzése (56 százalék) és mindössze a megkérdezettek 28 százaléka jelölte meg a tartalékolás céljaként a nyugdíjas évek anyagi biztonságát (a válaszadás során több cél is megjelölhető volt).
Az egyszeri bevételt többségében rövid távra tervezik félretenni: a megtakarítani szándékozók csupán negyede (25 százalék) számol hosszú távú megtakarítással, 37 százalékuk egy éven belüli időszakra tervezi befektetni az összeget.
A reálhozamot félretenni szándékozók a megtakarítási lehetőségek közül első két helyen a folyószámlát (35 százalék) és a lekötött betétet (43 százalék) jelölték meg mint szóba jövő megtakarítási formát (a válaszadás során több lehetőség is megjelölhető volt). Korábban a megkérdezettek csupán 5 százaléka nyilatkozott arról, hogy önkéntes nyugdíjpénztári számlájára kéri a visszatérítés összegét, ennek ellenére minden negyedik megkérdezett (25 százalék), aki megtakarít az egyszeri reálhozamból, az önkéntes pénztári lehetőséget is számba vette.
A megkérdezettek 57 százaléka körében az első szempontok között szerepel a megtakarítások kapcsán, hogy az adóelőnnyel járjon, mégis az ilyen típusú, hosszabb távú befektetési formák – a tartós befektetési szerződés (tbsz) és a nyesz – mindössze a válaszadók 4-6 százaléka számára merült fel alternatívaként.
„A kutatás eredményei azt jelzik számunkra, hogy még az átlagosnál magasabb megtakarítási hajlandósággal és képességgel rendelkezők sem feltétlenül ismerik az igényeikre legelőnyösebb választ adó befektetési lehetőségeket. Bőven van még mit fejlődni tehát ezen a téren. A Budapest Bank és a Budapest Alapkezelő továbbra is kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy felhívja az ügyfelek figyelmét az öngondoskodás fontosságára, különös tekintettel a rendszeres megtakarításokra, hiszen ki-ki ezzel biztosíthatja, hogy a nyugdíjba vonulás után vagy váratlan élethelyzetekben se kelljen feladni megszokott életszínvonalát” – idézi a közlemény Pázmándi Lászlót, a Budapest Alapkezelő vezérigazgató-helyettesét.
