Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Lengyelország államadós-besorolásának kilátását az eddigi stabilról szombaton a Moody’s Investors Service, elsősorban azzal indokolva döntését, hogy nőttek a költségvetési kockázatok, és kiszámíthatatlanabbá vált a gazdaságpolitikai döntéshozatal, rontva a befektetői környezetet.
A nemzetközi hitelminősítő Londonban bejelentette azt is, hogy megerősítette az „A2” szintű – továbbra is elsőrendű befektetői – szuverén lengyel adósosztályzatot.
Lengyelországra változatlanul a Moody’s tartja érvényben a legjobb államadós-besorolást a három nagy hitelminősítő közül.
A Standard & Poor’s két fokozattal, a Fitch Ratings egy fokozattal gyengébb – „BBB plusz”, illetve „A mínusz” – besorolással tartja nyilván Lengyelországot.
A Standard & Poor’s – komoly meglepetést keltve a piaci szereplők és az elemzők körében – januárban minősítette le Lengyelországot, az addigi elsőrendű „A mínusz”-ról rontva egy fokozattal a jelenlegi „BBB plusz”-ra a hosszú futamidejű lengyel deviza-államadósság besorolását. Az S&P véleménye szerint ugyanis a tavaly őszi választások után hivatalba lépett lengyel kormány több intézkedése gyengítette kulcsfontosságú intézmények, köztük mindenekelőtt a jegybank, az alkotmánybíróság és a közszolgálati média függetlenségét, hitelességét és hatékonyságát.
A londoni elemzői közösségben széleskörű várakozás volt, hogy a Moody’s is végrehajt valamilyen negatív hitelminősítői lépést Lengyelországgal szemben; egyes előrejelzések a lengyel adósosztályzat leminősítését sem tartották kizártnak.
A kilátás negatívra rontásának bejelentéséhez fűzött indoklásában a Moody’s kiemelte azt a véleményét, hogy az államháztartási kiadások jelentős emelése és az ezt ellentételező bevételi intézkedések körüli bizonytalanságok, valamint a nyugdíjkorhatár csökkentésének kormányzati szándéka növeli a költségvetési kockázatokat.
A hitelminősítő számításai szerint a lengyel kormány által bevezetett új családipótlék-rendszer önmagában a hazai össztermék (GDP) 0,9, illetve 1,1 százalékával emeli az idei és a jövő évi folyó költségvetési kiadásokat. Ez főleg 2017-ben növeli majd a költségvetési kockázatokat, mivel a kormány egyszeri bevételi tételekkel és az adóbehajtás hatékonyságának javításával tervezi az új gyermeknevelési támogatás finanszírozását – áll a Moody’s londoni elemzésében.
A hitelminősítő a költségvetést érintő többi kormányzati tervet – köztük az előző kormány nyugdíjreformjának visszafordítását – is figyelembe véve azzal számol, hogy a GDP-arányos lengyel államháztartási hiány 2017-ben 3 százalék fölé emelkedik.
A kilátás negatívra rontásának másik fő tényezője a Moody’s szerint az abból eredő kockázat, hogy a kiszámíthatatlanabbá vált gazdaságpolitikai és törvényalkotási gyakorlat rontja a befektetési környezetet. Ennek példái közé tartozik a hitelminősítő szerint a devizaalapú ingatlanhitelek átváltását célzó törvényjavaslat, amely a bankrendszer szempontjából kedvezőtlen feltételeket tartalmaz, valamint a kormány és a lengyel alkotmánybíróság között kialakult, elhúzódó patthelyzet.
A hitelminősítő szerint a devizahitelek átváltási gyakorlatának legvalószínűbb forgatókönyve alapján a lengyel bankszektorra a tavalyi nominális GDP-érték 3,7 százalékának megfelelő egyszeri költségteher hárulna; ez a bankrendszer 2015-ben elért adózás előtti rendszerszintű eredményének 4,5-szerese lenne.
A Moody’s szerint mindez ronthatja a hitelkihelyezési aktivitást, és elriaszthatja a külföldi befektetéseket. A lengyel bankok máris fokozatosan csökkentik hitelkihelyezéseiket, a devizahitelek átváltási mechanizmusára és kondícióira tett különböző javaslatok pedig aggályokat keltenek a piaci szereplők körében – áll a hitelminősítő elemzésében.
A Moody’s szerint a mindehhez hozzájáruló alkotmányos válság is ronthatja a lengyelországi jogállamiság befektetői megítélését, és ezáltal a befektetési hajlandóságot.
Az elsőrendű „A2” államadós-besorolás megerősítése ugyanakkor tükrözi, hogy a lengyel gazdaság az elmúlt évek jelentős külső visszahúzó tényezői ellenére is robusztus növekedést ért el. Reálértéken számolva a lengyel hazai össztermék a 2011-2015 közötti időszakban 2,9 százalékkal nőtt éves átlagban; ugyanebben az időszakban az Európai Unió éves átlagnövekedése 1 százalék volt – hangsúlyozza elemzésében a Moody’s.
A hitelminősítő 2016-ra és 2017-re 3,5 százalék körüli reálnövekedést vár a lengyel gazdaságban.
