Az öt napja tartó tüntetések hatására lemondott szombaton az egyiptomi kormány, de az utódját a délután közepéig nem jelölték ki. A tiltakozások folytatódtak, mert Hoszni Mubarak elnök nem jelentett be konkrét reformokat, és nem ígérte meg, hogy belátható időn belül maga is távozik a hatalomból.
A kormány lemondását az elnök már a hajnali televíziós beszédében kilátásba helyezte, de ez, és az általánosságban több demokráciára és nagyobb szabadságra, politikai, gazdasági és szociális reformokra vonatkozó ígéretei kevésnek bizonyultak a mindeddig példátlan tiltakozó megmozdulások leszerelésére.
Kairóban délelőtt és délután is több tízezren tüntettek Mubarak ellen, és több esetben sor került összecsapásokra a rendőrséggel. A hadsereg a jelentések szerint még nem lépett fel nagy erővel a tömeg ellen. Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió így is 95-re teszi a halálos áldozatok összesített számát. A tüntetők szombaton kísérletet tettek a belügyminisztérium elfoglalására, de a lőfegyverüket használó rendőrök visszaverték őket. Tüntetések és halálos áldozatokat követelő összecsapások voltak Alexandriában és Rafahban is. A hatóságok szombaton három nagyvárosban – Kairóban, Alexandriában és Szuezben – meghosszabbították a kijárási tilalmat, amely így két órával korábban, délután négykor kezdődött, de a kairói tüntetők nem vettek róla tudomást.
Mubarak elnöknek „távoznia kell” – jelentette ki Mohammed el-Baradei ellenzéki vezető, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt főigazgatója a France 24 műholdas televíziónak nyilatkozva. „Az elnök nem értette meg az egyiptomi nép üzenetét. Beszéde teljes mértékben kiábrándító volt. A tiltakozások teljes intenzitással folytatódni fognak a rezsim bukásáig” – jósolta.
Egy vezető muzulmán pap nyugalomra intett a kairói állami tv adásában, mondván, hogy az iszlám tiltja a vérontást. Felszólítása hatástalannak bizonyult. Nyíltan színre lépett a legnagyobb ellenzéki erő, a betiltott iszlamista Muzulmán Testvériség is, amely békés hatalomátadásra szólított fel. A CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozó elemzők szerint a hadseregnek döntő szerepe lehet. A hadsereg eddig lojális volt Mubarakhoz, de egyáltalán nem biztos, hogy a tüntetések folytatódása esetén is az államfő mellett és a nép ellen lép fel. Mindennek kapcsán az elemzők utaltak azokra az értesülésekre is, hogy a hadsereg egyáltalán nem egységes, több frakcióra bomlik, és ezek közül néhány kritikus az elnökkel szemben.
A politikai feszültséget és a zűrzavaros helyzetet bűnözők a saját céljaikra igyekeznek kihasználni. Egy szemtanú elbeszélése szerint a hadsereg harckocsizói a levegőbe leadott lövésekkel akadályozták meg, hogy egy kairói külvárosban a tömegből több százan berontsanak egy, a központi bankhoz tartozó épületbe, ahol pénzt nyomtatnak. Egyiptom vezető muzeológusa szerint fosztogatók törtek be az óegyiptomi kincsek nagyszabású gyűjteményét őrző Egyiptomi Múzeumba péntek éjszaka, és megsemmisítettek két fáraókori múmiát, és a jegypénztárat sikerült kifosztaniuk, a több tízezres műkincsgyűjteményben nem esett kár. A gízai piramisokhoz vezető utat az egyiptomi katonaság tankokkal és páncélozott személyszállító harcjárművekkel lezárta.
A kairói repülőtéren szombat dél körül mintegy másfél-két ezren próbáltak meg helyet találni bármely távozó járatra előzetes helyfoglalás nélkül, de a helyzetüket jócskán megnehezíti, hogy több európai és amerikai légitársaság is elkezdte felfüggeszteni vagy törölni kairói járatait, az egyiptomi légitársaság gépei pedig nagyon sokat késnek.
A külföld elsősorban az erőszak megfékezését és a párbeszéd eredményeként elindított reformokat szeretné látni Egyiptomban. Az Egyesült Államok kiáll az egyiptomiak jogai mellett és felszólítja a kairói kormányt, hogy tartózkodjon az erő alkalmazásától – jelentette ki Barack Obama amerikai elnök. „Az új arab nemzedéknek joga van ahhoz, hogy hallathassa hangját” – mondta.
Az erőszak és a vérontás beszüntetésére szólított fel Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. „Mélyen aggódom az erőszak spirálja miatt, amely a párbeszédet még nehezebbé tevő helyzethez vezethet”. Irán szombaton „az iszlám ébredés hullámának” nevezte a kormányellenes tüntetéseket. Az ultrakonzervatív Ahmad Hatami ajatolláh még a pénteki ima alkalmával kijelentette, hogy „az új Közel-Kelet tengelye hamarosan az iszlám vezetés és egy, a valláson alapuló demokrácia lesz”.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szigorú útmutatást adott a kormányzat tagjainak, hogy tartózkodjanak a jelenlegi egyiptomi helyzet kommentálásától, mert Izraelnek semmiféle érdeke nem fűződik ahhoz, hogy beleavatkozzon Egyiptom ügyeibe. Izraeli illetékesek az AP hírügynökség szerint arra számítanak, hogy Hoszni Mubarak egyiptomi elnök túléli a zavargásokat, de az árthat az arab ország és Izrael kapcsolatainak, ha a népszerű ellenzéki csoport, a Muzulmán Testvériség teret nyer.
