Lemondott államfői hivataláról Schmitt Pál köztársasági elnök; az államfő döntését hétfőn jelentette be az Országgyűlésben, napirend előtti felszólalásában.
Schmitt Pál azt mondta: elnöki munkáját az alaptörvény rendelkezései és legjobb tudása szerint, alázattal végezte. „Isten akarata és az önök bizalma nagy feladat elé állított, amelynek maradéktalanul eleget tettem” – fogalmazott.
Majd úgy folytatta: az alaptörvény szerint az államfő kifejezi a nemzet egységét. „Ezen rendelkezés számomra azt jelenti, hogy ebben a helyzetben, amikor személyes ügyem szeretett nemzetemet inkább megosztja, mintsem egységesíti, kötelességemnek érzem, hogy szolgálatomat befejezzem, elnöki mandátumomról lemondjak” – jelentette be.
Schmitt Pált felszólalását úgy zárta: „Isten áldását kérem Magyarországra és az önök munkájára”. Beszéde végén a kormánypárti képviselők állva tapsolták meg.
Schmitt Pál ezután Orbán Viktor miniszterelnök társaságában a parlamenti dolgozószobájába ment.
Frissítve (13:49)
LMP: a kormánypártok elbuktak az erkölcs próbáján
Az LMP szerint elismeréssel tartoznak a köztársasági elnök lemondásáért, de a kormánypárti képviselők az erkölcs próbáján, a saját maguk által olyan sokat hangoztatott morál vizsgáján elbuktak.
Jávor Benedek az ellenzéki párt frakcióvezetője hétfőn az Országgyűlésben azt mondta: szomorú napja van ma a magyar demokráciának. Egy olyan ügybe keveredett Magyarország, amely nem Schmitt Pál köztársasági elnök magánügye. Ez az ügy a magyar demokrácia ügye, és annak a rendszernek az ügye, amely Schmitt Pált köztársasági elnöki székbe segítette. Ez az ügy a Fidesz személyzeti politikájának és működésének látlelete – közölte az ellenzéki politikus.
Frissítve (13:52)
Jobbik: elkerülhetetlen volt az államfő lemondása
A Jobbik örül Schmitt Pál döntésének, ugyanakkor a köztársasági elnöki tisztség iránti bizalom helyreállítása érdekében közvetlen államfőválasztást javasol – kommentálta Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője hétfőn a parlamentben azt, hogy Schmitt Pál bejelentette, lemond megbízatásáról.
Vona Gábor azt mondta: elkerülhetetlen volt Schmitt Pál lemondása, ugyanakkor az államfői tisztség szerinte olyan mértékben erodálódott az utóbbi hetekben, hogy egy egyszerű politikai csere kevés. Az ellenzéki politikus ezért a bizalom helyreállítása érdekében közvetlen köztársaságielnök-választást szorgalmazott.
Frissítve (13:57)
KDNP: tisztelet Schmitt Pálnak
Tiszteletét fejezte ki Schmitt Pálnak szavaiért és döntéséért a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője hétfőn az Országgyűlésben.
Harrach Péter – azt követően, hogy Schmitt Pál a plénum előtt bejelentette, lemond államfői megbízatásáról – úgy fogalmazott: az államfő olyan erkölcsi nagyságról tett tanúságot, amire nem volt képes az az ellenzék, amely méltatlanul viselkedett beszéde alatt. Ez az elnöki méltóság igazi meggyalázása, és a saját tisztségükre való alkalmatlanság bizonyítéka – értékelte a KDNP-s politikus.
Mint mondta: emlékezetes nap lesz a hétfői, amit azzá tesz az is, hogy az ellenzék máris új köztársasági elnököt javasolt, „talán éppen azt, akit ők annak idején nem szavaztak meg.”
Frissítve (14:11)
Lázár: még hétfőn döntsön a Ház az államfő lemondásáról!
A Fidesz frakcióvezetője azzal számol, hogy még hétfőn dönt az Országgyűlés Schmitt Pál köztársasági elnök lemondásáról, és mihamarabb új államfője lesz az országnak. Lázár János hétfőn, napirend előtt a parlamentben közölte: mindennek előkészítésre két óra tárgyalási szünetet kér a házelnöktől, amit Kövér László elrendelt. Összeül délután a házbizottság is.
A kormánypárti frakcióvezető beszédében – Schmitt Pál lemondására reagálva – köszönetet mondott a köztársasági elnöknek a munkájáért. Mint mondta, „ez a tisztelet kijár az elnöknek, ez a tisztelet kijár az intézménynek, és kijár annak a munkának, amit az elmúlt két esztendőben végzett”.
Lázár János felszólalása után Schmitt Pál parlamenti dolgozószobájába ment Kövér László házelnökkel együtt, ahol már Orbán Viktor miniszterelnök is ott van. Az államfői szobában volt Giró-Szász András kormányszóvivő és Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó is.
Frissítve (14:13)
MSZP: napok óta erre a mondatra várt az ország
Napok óta arra a mondatra várt az egész ország, amit Schmitt Pál elmondott az Országgyűlésben – reagált az államfő lemondására hétfőn a parlamentben Mesterházy Attila. Az MSZP elnök-frakcióvezetője egyúttal viszont sajnálatosnak nevezte, hogy köztársasági elnök „távozása ugyanolyan lett, mint amilyen az érkezése volt”.
A politikus, hangsúlyozta, azt is tisztázni kell, hogy az államfő minek a hatására döntött a lemondás mellett, kijelentette, hogy az „elmúlt napokban a becsületes és tisztességes embereknek a hangja le tudta győzni a becstelenséget”. Végül megismételte korábbi felvetését, hogy a demokratikus pártok közösen jelöljenek új köztársasági elnököt. Egyúttal ismét javaslatot tett Sólyom László volt államfő személyére.
Frissítve (14:56)
Alkotmányjogász: több új szabály is szól az államfő lemondásáról
A január 1-je óta hatályos alaptörvény nem változtatott lényegesen azokon, a köztársasági elnök lemondása vagy akadályoztatása esetén érvényes szabályokon, amelyeket a korábbi alkotmány tartalmazott – mondta Sonnevend Pál alkotmányjogász az MTI-nek. Új elem azonban a szabályozásban, hogy a köztársasági elnök jogállásáról szóló sarkalatos törvény szerint a parlament lemondási szándékának megfontolására kérheti az államfőt.
Az alkotmányjogász, egyetemi docens elmondta: változatlan az a szabály, hogy ha a köztársasági elnök megbízatása a mandátumának lejárta előtt szűnt meg, utódját harminc napon belül meg kell választani.
Sonnevend Pál kifejtette: ha megbízatása megszűnt, a köztársasági elnök hatásköreit az új elnök hivatalba lépéséig az Országgyűlés elnöke gyakorolja, ő azonban – a köznyelvben gyakran alkalmazott formulával szemben – nem ideiglenes köztársasági elnök, ilyen megnevezés nincs a magyar közjogi rendszerben.
Mindez a korábbi szabályozás alapján is így volt, azzal a korlátozással, hogy az államfői jogkört átmenetileg gyakorló házelnök nem élhetett a köztársasági elnök vétójogával, tehát nem küldhetett vissza törvényt a parlamentnek megfontolásra, és nem fordulhatott előzetes normakontrollt kérve az Alkotmánybírósághoz. Korábban az államfői jogkört gyakorló házelnök kegyelmezési jogköre is korlátozott volt, és az Országgyűlést sem oszlathatta fel. Az új alaptörvény ezeket a korlátozásokat nem tartalmazza, vagyis a helyettesítési jog tágult – magyarázta a szakértő.
Ilyen esetben a házelnöki feladatokat a parlament által kijelölt alelnök veszi át.
Változott a lemondás eljárás szabályozása is. A köztársasági elnök jogállásáról szóló sarkalatos törvény szerint bár az államfő az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával továbbra is lemondhat megbízatásáról, a lemondás érvényességéhez a Ház elfogadó nyilatkozata szükséges. A parlament 15 napon kelül kérheti őt, hogy elhatározását fontolja meg; ha fenntartja szándékát, a lemondás tudomásulvételét a képviselők nem tagadhatják meg.
Sonnevend Pál ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az alaptörvény szövege – ellentétben a korábbi alkotmánnyal – nem ír elő országgyűlési beleegyezést az államfő lemondásához, csak azt rögzíti, hogy a köztársasági elnök megbízatása megszűnik a lemondásával. Szerinte így kérdéses, hogy ezt sarkalatos törvény további feltételhez kötheti-e.
Frissítve (15:15)
Ötpárti egyeztetést kezdeményez a Fidesz-KDNP az államfőjelölésről
Budapest, 2012. április 2., hétfő (MTI) – Ötpárti egyeztetést kezdeményez hétfő estére a Fidesz-KDNP az államfőjelölés folyamatáról – közölte Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője.
Lázár János elmondta: a házbizottság ülésén egyetértés volt arról, hogy a parlament még hétfőn döntsön az államfő lemondásának elfogadásáról. Ezután és a határozathozatalokat követően jöhet létre a pártok közötti egyeztetés.
Frissítve (15:21)
Véget ér az ülősztrájk a Sándor-palota előtt
Schmitt Pál lemondása után véget ér a Sándor-palota előtti ülősztrájk, amelynek résztvevői a plágiumgyanúba keveredett köztársasági elnök visszavonulását követelték.
A civilek és LMP-s politikusok részvételével péntek óta zajló demonstráció beszüntetéséről az ellenzéki párt két szóvivője tájékoztatta az MTI-t hétfőn.
Csiba Katalin és Heltai László közleménye szerint „Schmitt Pál lemondásával végre megoldódott az a napok óta tartó méltatlan helyzet, ami az emberek igazságérzetét sértette”.
Közlésük szerint a résztvevők kedden visszatérnek a helyszínre, és rendbe teszik a zöld parkot.
Frissítve (15:53)
Kövér Lászlót Lezsák Sándor helyettesítheti
Hétfői dátum szerepel azon a nyilatkozaton, amellyel Schmitt Pál lemondott köztársasági elnöki megbízatásáról. A dokumentumot – amelyet határozati javaslatként iktatva közzétettek a parlament honlapján is – Schmitt Pál már eljuttatta az Országgyűlés elnökének, aki a köztársasági elnök megbízatásának megszűnésétől helyettesíti hivatalában a lemondott államfőt az új elnök hivatalba lépéséig.
„Magyarország és a nemzet egysége érdekében köztársasági elnöki megbízatásomról lemondok” – áll Schmitt Pál írásbeli nyilatkozatában.
A házbizottság hétfői rendkívüli ülésén az MTI információi szerint Kövér László azt indítványozta, hogy őt az Országgyűlés elnöki posztján Lezsák Sándor fideszes alelnök helyettesítse.
A vonatkozó szabályok értelmében a lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges. Az új köztársasági elnököt az elődje megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül kell megválasztani, hivatalba lépéséig az államfői feladat- és hatásköröket az Országgyűlés elnöke gyakorolja.
A házbizottság hétfői ülésén egyetértés volt arról, hogy a parlament még hétfőn, a tárgyalási szünet után döntsön az államfő lemondásának elfogadásáról.
Frissítve (15:54)
Sem Sólyom László, sem Kövér László nem elfogadható jelölt a Jobbik számára
A Jobbik sem Sólyom Lászlót, sem pedig Kövér Lászlót nem tartja megfelelőnek a köztársasági elnöki posztra – mondta újságírói kérdésre Vona Gábor az ellenzéki párt elnöke hétfőn, a házbizottság ülését követően.
Hozzátette: a Jobbik részt vesz a hétfő estére összehívott, az új államfő jelölésével kapcsolatos ötpárti egyeztetésen.
Vona Gábor megismételte: a Jobbik azt kezdeményezi, hogy közvetlenül válasszák az új államfőt, mert álláspontjuk szerint csak így lehet visszaállítani a köztársasági elnöki poszt méltóságát. Az ellenzéki pártelnök ugyanakkor szomorúnak nevezte, hogy a házbizottság ülésén Kövér László házelnök nem támogatta a Jobbik javaslatát, hogy még hétfőn vegye napirendre az Országgyűlés az államfő közvetlen választásáról szóló alaptörvény-módosítást. Vona
Gábor elmondta: mivel a Jobbik nem volt biztos abban, hogy Schmitt Pál lemond, ezért az ellenzéki párt szerdai frakcióülésén foglalkozik a kialakult helyzettel és egy esetleges saját jelölt személyével.
Frissítve (18:16)
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta Schmitt Pál köztársasági elnök lemondását. A szavazást megelőző vitában az ellenzék bírálta az államfőt, míg a kormánypártok az ellenzékiek viselkedését kifogásolták.
Molnár Csaba: mély erkölcsi válság végére került pont
A független Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció képviselője szerint Schmitt Pál lemondásával mély erkölcsi válság vagy annak egy részének végére került pont. A szavazást megelőző vitában kijelentette azt is: politikai érdelemben a lemondással „Orbán Viktor hajója erős léket kapott”, de – mint fogalmazott – a szervilizmusnak még erős elemei maradtak a rendszerben.
Közölte azt is: az eddig képviselt köztársasági elnöki modell megbukott.
Jobbik: Schmitt Pál nem ment túl a hétharmados többség véleményén
A jobbikos Balczó Zoltán szerint Schmitt Pálnak nem sikerült túllépnie a kétharmados parlamenti többség véleményén.
A képviselő érvelt pártja kezdeményezése mellett, amely szerint közvetlenül kellene megválasztani a köztársasági elnököt. Mint mondta, erre a megbízatás megszűnését követő 90 napon belül kellene sort keríteni, így úgy vélte: lehetőség van a sarkalatos törvény ehhez szükséges módosítására.
LMP: nem lehet a demokráciából bábszínházat csinálni
Az LMP-s Schiffer András – emlékeztetve arra, hogy nem értett egyet az államfő szerepfelfogásával – megköszönte Schmitt Pál elmúlt kétéves tevékenységét.
Hangsúlyozta ugyanakkor: bebizonyosodott, hogy nem lehet a magyar demokráciából büntetlenül bábszínházat csinálni.
A politikus a kormánypártokhoz szólva kijelentette azt is: abba kell hagyni a kettős mérce alkalmazását, mert nem lehet egyszerre lándzsát törni a hazugság felett, de közben magukra nem alkalmazni a morális parancsokat. Szerinte ezek betartásával a botrány megelőzhető lett volna.
MSZP: a miniszterelnök felelőssége a helyzet
Tóbiás József (MSZP) szerint a kialakult helyzet a miniszterelnök felelőssége, mert nem ismerte fel időben, hogy nem lehet kettős mércével mérni. Hozzátette: Orbán Viktor még az olyan, hozzá közel álló körök véleményére sem figyelt, mint a Professzorok Batthyány Köre.
A politikus úgy vélte, hogy ha a kormányoldal politikai és társadalmi konszolidációt kíván elérni, akkor négyötödös támogatáshoz kellene kötnie a köztársasági elnök megválasztását.
KDNP: méltóbb lett volna, ha nincs vita a lemondás megszavazásáról
Rubovszky György (KDNP) elmondta: a házbizottság ülésén azt kezdeményezte, hogy a Ház vita nélkül döntsön a lemondásról. Szerinte ez méltóbb lett volna, mert „ami elhangzott, annak semmi köze Schmitt Pál lemondásához”.
Fidesz: az ellenzék számára a lemondás nem a kisdoktori dolgozatról szólt
A fideszes Lázár János szerint az ellenzéki pártok számára Schmitt Pállal nem az volt a probléma, hogy húsz évvel ezelőtt írt egy kisdoktori dolgozatot – mert az a vitában szóba se került -, hanem a hivatali munkája, az, hogy minden törvényt aláírt. Szerinte az elmúlt két hónapban is erről kellett volna beszélnie az ellenzéknek, és nem félrevezetni az országot.
Megítélése szerint a politikusoknak hagyniuk kellett volna, hogy az egyetem tisztázza ezt az ügyet, és „az utókor számára tisztázandó” kijelentette: Schmitt Pál semmi olyat nem tett az elmúlt két évben, hivatalában, ami miatt le kellett volna mondania.
Megismételte, hogy az általa kezdeményezett ötpárti egyezetésen minden kezdeményezést szívesen vesz a köztársasági elnök jelölésére vonatkozóan.
A vitát követően az államfő lemondási nyilatkozatát 338 igen, 5 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
