„Nem szimpatikus ez az ember, de nem tudom megmondani, hogy miért” – ismerős szituáció? A teljes közlésrendszernek több mint fele testbeszéd, sok esetben mégsem tudjuk tudatosan értelmezni a testünk nyelvét. Tanuld meg, ismerd fel, és leplezd le a hazugságot!
Évente több száz, több ezer állásinterjú bonyolódik le úgy, hogy a felvételi eljáráson a testbeszédet is értelmezik a szakemberek. A politikusok profi módon használják, de a testbeszéd olvasásában kifejezetten jók az anyák és a jósnők is. Noha az igazság megfejtéséhez nem segít hozzá, látni, észrevenni és értelmezni a hazugság jeleit rendkívül fontos a hétköznapi életben is.
Belénk van kódolva, hogy ne hazudjunk!
Allan Pease, a Testbeszéd című könyv szerzője, és a terület egyik legelismertebb szakembere szerint, ha egy ötéves gyerek hazudik a szüleinek, rögvest önkéntelenül a szája elé kapja egyik vagy mindkét kezét.
Ez, a szájeltakarás gesztusa felnőtt korban is megmarad, csupán finomodik. Amikor a felnőtt hazudik, agya – akár az öt- és a tizenévesnél utasítást ad a kéznek, hogy száját eltakarva próbálja útját állni a megtévesztő szavaknak, ám utolsó pillanatban arrébb húzza arcán a kezét, és csak az orrát érinti meg. A kézmozdulat nem egyéb, mint a gyerekkorban használatos szájeltakaró gesztus felnőttkori, mesterkélt változata.
Fertői Zsigmond, a pécsi Testbeszéd Akadémia igazgatója szerint a hazugság önmagában nem érzés, hanem egy cselekvés, amely feszültséget szül. Ezért a hazugság jelei valójában a feszültség jelei, bizonyos tanult gesztusokkal párosulva. A test nem ellenkezik, hanem igyekszik elfedni azokat a jeleket, amelyeket a másik fél észrevehet. Például ha hazudunk, akkor megereszkedik az orrunk – szokták is mondani a gyerekeknek, hogy ha puha az orra, akkor hazudott. Azért, hogy elrejtsük az orr megereszkedését, nyúlunk az orrunk elé.
A legalapvetőbb jelek a pécsi szakember szerint a kéznek a szájhoz, az orrhoz, a szemhez és a fülhöz való emelése, megérintése. Ezek önmagukban is értelmezhetőek és könnyen észrevehetőek.
„Hazudj úgy, hogy te is elhidd!”
Akkor hogyan tudunk úgy hazudni, hogy hihető legyen? Persze nem az a cél, hogy következmény nélkül hazudjunk mindenkinek, akit ismerünk, de ha meg akarjuk tanulni felismerni, azt is tudnunk kell, hogy hogyan lehet hihetően hazudni. Fertői Zsigmond szerint könnyedén füllenteni az úgynevezett Sztanyiszlavszkij módszerrel lehet.
– A módszer szerint az embernek – akár a színészek – érzelmi emlékezetet használva, saját emlékeiből kell felidézni egy olyan pillanatot, amit már egyszer átélt és bele kell képzelnie magát abba a helyzetbe – jelenesetben egy olyan helyzetbe, amelyben a története nem hazugság. Ha ezzel ellentétben csak egy hazugsággesztust szeretnénk elnyomni, ahelyett két-három másikat fog létrehozni az agyunk és még sokkal inkább eláruljuk magunkat – avat be a szakember.
[su_note note_color=”#94f1b7″]
Egy másik, a téma elismert kutatója, az amerikai Pamela Meyer szerint a hazugság jele lehet az is, ha az illető hirtelen hivatalos beszédmódra vált, fölösleges részletek taglal, sűrűbbé válik a pislogása, és ha velünk szemben ül vagy áll, akkor a lába az adott helyiség kijárata felé mutat. Meyer ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy ezek csupán jelek, nem lehet őket bizonyítékként kezelni.[/su_note]
[su_youtube url=”https://www.youtube.com/watch?v=wtz2OWpAGlg” width=”720″ height=”460″]videofelvétel[/su_youtube]
Ahogy Fertői Zsigmond is kiemeli, ahhoz, hogy rájöjjünk, mi jár a másik fejében, a jelek felismerése csak az esetek tíz százalékában segít, azok értelmezése fontos.
