A 2014-es országgyűlési választások során a 199 képviselői helyből mindössze 19 szék jutott nőknek, vagyis 10 százalék alatt van a magyar parlamentben a női reprezentáció, ami a legtöbb európai országhoz képest nagyon alacsony mutató. Utánajártunk, vajon miért nem jut több hang Magyarországon a nőknek és van-e rá esély, hogy a jövőben megnőjön a közéleti szerepük.
Az idő és a hagyományok
Magyarországon a nők – Nagy Britanniához és Ausztriához hasonlóan – 1918 óta szavazhatnak, míg például az USA egyes államaiban már 1867-ben szavazati jogot kaptak. Viszonylag későn kezdődött tehát az az időszak, amikor elterjedhettek volna a mechanizmusok, amelyek a nők számára a férfiakkal egyenlő közéleti szerepvállalást biztosíthattak volna – véli Tistyán László, pécsi szociológus. Persze ez még nem lehet mentség az alacsony női jelenlétre a parlamentben, hiszen a már említett briteknél 22,6%-os, az osztrákoknál pedig 32,2% a női képviselők aránya, míg nálunk 9,4%. A világ országait összegyűjtő listán ezzel a 123. helyen szerepel Magyarország, ami nem túl előkelő helyezés.
Valószínűbb, hogy a sok tekintetben nagyon is keleties beállítottságú férfi-női szerepekre vonatkozó hagyományok miatt alakult nálunk így a helyzet, ugyanis a politikai részvétel tágabb környezetben értelmezendő, mégpedig a férfiak és a nők közötti társadalmi különbségben. A nők munkája kevesebbet ér (ez pontosan meglátszik az eltérő fizetéseken), a lehetőségeik a férfiakhoz képest sokáig háttérbe szorultak – a közéleti hang tekintetében is – vélekedik a szociológus.
Dr. Horváth Csaba politológusként egyértelműen Magyarország politikai éretlenségével magyarázza a helyzetet. – Bár minden pártnak van női tagja, igazi vezető szerepet kevésbé kapnak. Nálunk elképzelhetetlen lenne, hogy egy Angela Merkelhez hasonlóan markáns hölgy hangot kapjon – mondta, hiszen sokszor inkább úgy tűnik, mintha a hölgyek csak „mutatóba”, mintegy díszként kerülnének fel a pártok listájára.
Mit hoz a jövő?
Mind a szociológus, mint a politológus szakértő úgy véli, a nők politikai részvételének növekedése nagyban függ attól, hogy a meghatározó politikai erők milyen irányt képviselnek. Horváth Csaba szerint például szorosabb EU kapcsolattal nőhet a nők száma, a keleti nyitással tovább csökkenhet. Az biztos, hogy 10 éves távlatokban kell gondolkodni a változás tekintetében, valamint a politikai és kulturális fejlődés is fontos lenne.
Addig, amíg minden kulturális előítéletünk azt az elképzelést erősíti bennünk, hogy a nőknek nincsen keresnivalója a parlamentben, addig nem is fogja érdekelni a nőket a politika. Ez annak is köszönhető, hogy az országgyűlés férfi tagjai sokszor igencsak lekezelő hangnemet engednek meg maguknak a nőkkel szemben. Tistyán szerint komoly szemléletváltásra lenne szükség és nem csak kampányszerűen, hanem szisztematikusan kellene az egyenlőtlenségeket megszüntetni.
