Az idei parlamenti választás újfent nem csak a magyar többségi lakosság, de a kisebbségek számára is fontos. Jelenleg mind a 13, hazánkban törvényileg elfogadott nemzetiség parlamenti szószólóval rendelkezik. A szószólóknak szavazati joga nincs, bizonyos, korlátozott jogosultságokkal − mint például felszólalási jog, vagy indítványozási jog – bekapcsolódhatnak az Országgyűlés munkájába. Vajon a nemzetiséghez tartozóknak 2018-ban van esélyük rá, hogy szószóló helyett képviselőt küldjenek az Országgyűlésbe?
Nemzetiségiként is április 8-án (vasárnap) adhatjuk le voksunkat, amikor az országgyűlési választások lesznek. Összesen két szavazatot adhatunk le, egyet egyéni jelöltre, és egyet – pártlista helyett – a nemzetiségi listára.
Igen, jól olvasta: pártlista helyett. Ahhoz, hogy valaki a nemzetiségi listára szavazhasson, a választás előtt regisztrálni kell, ezzel egyidejűleg pedig lemondani a pártra való szavazás jogáról. Sokan ennek ellenére (vagy épp ezért) fontosabbnak tarják nemzetiségük képviselethez való juttatását. E hét elején az alábbiak szerint alakultak a számok országosan, illetve Pécsre vonatkozóan a www.valasztas.hu oldal adatai alapján.
2014-ben nemzetiségenként 22.022 regisztráltra lett volna szükség ahhoz, hogy ne csak szószólói státuszokról beszélhessünk. Ha az idén a legutóbbihoz hasonlóan közel 62 százalékos lesz a választáson résztvevő lakosság aránya, a németek már joggal várhatják a remélt parlamenti helyet, hiszen mindeddig 31.280 fő regisztrált. A második helyen a romák állnak 19.753 fővel, így nekik is van még esélyük, habár a szám nagyot csökkent mikor nemrég több ezer fő vonta vissza regisztrációját. A többi nemzetiség a számok szerint már csak csodával határos módon juthat szószólóinál befolyásosabb szerephez.
Azok, akik ezt 2014-ben megtették, nem kell, hogy újra beküldjék adataikat. Ha még nem tették meg, online a következő felületen regisztrálhatnak az érintettek március 23-ig: KLIKK IDE!!!
