Az a választópolgár, aki nem szeretné, hogy az áprilisi országgyűlési választás kampányában a jelöltek, jelölőszervezetek megkeressék, kérheti a választási irodától, hogy ne adja ki nevét és lakcímét – közölte az MTI.
A jelölőszervezetek, jelöltek azokon a telefonszámokon is megkereshetik a polgárokat, amelyek a nyilvános telefonkönyvben szerepelnek, és amelyek marketing- és tájékoztatási célú felhasználását az érintettek nem tiltották meg. Ez azonban nem érinti azoknak a személyes adatoknak (postai cím, telefonszám) a jogszerű felhasználását, amelyeket korábban a választópolgárok szimpatizánsként bocsátották a pártok rendelkezésére.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a múlt héten ajánlásban hívta fel a figyelmet arra: a választási eljárásról szóló törvény lehetővé teszi a nyilvántartásba vett jelölteknek, hogy a kampány céljaira a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét igényeljék az illetékes választási irodától, a listát állító pártok ugyanezeket az adatokat a Nemzeti Választási Irodától (NVI) kaphatják meg.
A megkereséseknek a választási irodák legkorábban akkor tehetnek eleget, ha az illetékes bizottságok nyilvántartásba vették a jelöltet, illetve a pártok által állított listát, és csak akkor, ha a kérelmezők igazolják, hogy befizették az adatszolgáltatás díját.
Ezeket az információkat kizárólag közvetlen politikai kampány céljára lehet felhasználni, másolásuk, harmadik személynek történő átadásuk tilos.
Az adatokat legkésőbb a szavazás napján meg kell semmisíteni, és az erről készült jegyzőkönyvet a jelölt és a jelölőszervezet három napon belül köteles átadni az adatszolgáltatást teljesítő választási irodának.
A NAIH elnöke ajánlásában kitért arra is: a választópolgárok – összhangban információs önrendelkezési jogukkal – megtilthatják, hogy a választási szervek kiadják a jelölteknek és a jelölőszervezeteknek az adataikat. Az ehhez szükséges nyomtatványt a választópolgárok a helyi választási irodához juttathatják el, vagy az NVI honlapján (www.valasztas.hu) tölthetik ki.
(A polgárok személyes adatai és lakcímei nemcsak kampánycélokra, hanem közvetlen üzletszerzésre, úgynevezett direkt marketingre, piackutatásra, tudományos kutatásra, illetve közvélemény-kutatás céljára is kikérhetők, ezek kiadását is megtilthatja bárki.)
Ha viszont valaki nemzetiségi választópolgárként regisztrált az országgyűlési választásra, nemzetiségének országos önkormányzata mindenképpen megkapja a nevét és lakcímét az ajánlásgyűjtés elősegítéséért.
A jelöltek, pártok a telefon-előfizetői névjegyzékből is szerezhetnek név- és lakcímadatokat. A telefon-előfizetők az egyéni előfizetési szerződésben szabadon dönthetnek arról, hogy személyes adataikat miként kezeljék. „§” jel szerepel annak az előfizetőnek a neve mellett, aki nem kér közvetlen üzletszerzés, tájékoztatás, közvélemény- vagy piackutatás célját szolgáló megkeresést. Vagyis aki nem szeretné, hogy telefonon felhívják a jelöltek, pártok a kampány miatt, annak a telefonszolgáltatónál is jeleznie kell ezt az igényét.
A NAIH elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a jelöltek, jelölőszervezetek a kampányban a nyilvános terjesztésű telefonkönyvből csak azoknak a magánszemély előfizetőknek a telefonszámait válogathatják le és hívhatják fel, akik előfizetői szerződésükben nem zárták ki a közvetlen megkeresés lehetőségét.
A telefonon keresztüli kampányoláshoz csak a friss, aktualizált telefonkönyv, elektronikus adattár használható fel.
Péterfalvi Attila a telefonkönyvben szereplő lakcímadatok kampánycélú hasznosítását sem tartja megengedhetőnek, mivel az ott közölt lakcímadatok célja nem postai kommunikáció.
A pártok a kampányban felhasználhatják a korábban gyűjtött szimpatizánsi adatokat is, de csak bizonyos feltételekkel.
A pártok kifejezetten szimpatizánsi adatbázis építése céljából vagy aláírásgyűjtéshez, civil kezdeményezéshez kötődően gyűjthettek személyes adatokat.
Ha a választópolgár kizárólag valamelyik politikai kezdeményezés megvalósításáért bocsátotta rendelkezésre adatait, úgy ezeket, mihelyt az adatkezelés betöltötte célját, a pártnak törölnie kellett. Sok esetben azonban a kezdeményezés mellett kifejezetten kapcsolattartás céljából is átadhatta az érintett személyes adatait, nevét, lakcímét, telefonszámát, e-mail címét.
Ha az érintett időbeli korlátozás nélkül bocsátotta rendelkezésre ezeket az elérhetőségi adatokat, akkor ezek tárolása, kapcsolattartásra való kampánycélú felhasználása mindaddig jogszerű, amíg a polgár adatainak törlését a pártnál nem kezdeményezi.
Aki tehát korábban megadta személyes adatait kapcsolattartás céljára egy pártnak, de a kampány ideje alatt mégsem kíván személyre szóló kampányüzeneteket kapni, az adott pártnál kell kérnie adatai törlését.
A jelöltként indulni szándékozóknak, a jelölteknek és a jelölőszervezeteknek kérelmezniük kell a NAIH-nál, hogy a kampány céljából folytatott adatkezelésüket nyilvántartásba vegyék. Az adatkezelés a nyilvántartásba vétel előtt nem kezdhető meg. A hatóság azonban az adminisztrációt csökkentette azzal, hogy a kifejezetten ajánlások gyűjtése céljából folytatott adatkezelések regisztrációjától eltekint, hiszen azokkal a választási szerveknél pontosan meghatározott eljárásrend szerint el kell számolni.
