A pécsi Greypixel Geometrics háromdimenziós digitalizációval, műszaki előkészítéssel és nem utolsósorban lézerszkenneléssel foglalkozó kifejezetten fiatal – és fiatalok által vezetett – cég, akiknek köszönhetően többek között benézhetünk Pécs felszíne alá, a város alatt húzódó alagútrendszerek eddig ismeretlen világába, és megnézhetjük a belváros fotorealisztikus „háromdés” részleteit is. A cég társalapítójával, Kosári Auréllal beszélgettünk a nem mindennapi munkájukról, és a mögötte álló technológiákról.
– Mivel foglalkoztok pontosan?
– Fő tevékenységként 3D-modellek előállításán dolgozunk, mely egy nagy pontosságú geodéziai lézerszkenner által gyűjtött adatokon alapul. A munkánk lehetővé teszi, hogy lerövidüljön a régi épületek áttervezésének a folyamata, mivel rengeteg időbe telik, amíg a korszerű tervezési folyamatokhoz szükséges digitális tervrajzok elkészülnek. Sok esetben régi, pontatlan papíralapú tervek állnak csak rendelkezésre, melyek több okból kifolyólag nem fedik teljes mértékben a valóságot. Hetekbe, hónapokba telik, mire elkészülnek a felmérési tervek. Ez általában hálátlan feladat, sok esetben a tervezői ranglétra alsó fokain állók végzik. Mi ebben az előkészítési fázisban tudunk nagy terhet levenni a tervezők, beruházók és gyakornokok válláról.
– Hogyan működik a lézerszkenner?
– A műszer a lézeralapú távolságmérés technológiájára épül, melynek során másodpercenként 50 ezer pont térbeli koordinátáját rögzítjük, ezáltal létrehozható egy négyzetmilliméterenként egy lézerpont sűrűségű úgynevezett pontfelhő. A több milliárd pont sokasága összefüggő felületeket határoz meg, melyből kirajzolódik az adott terület komplett geometriája. Ez főleg domború íves felületek leképezésénél nagy segítség. A műszer pár perc alatt végigpásztázza az adott tér határoló felületeit. Ha több mérőállás adatait összekapcsoljuk, akkor nagy kiterjedésű bonyolult térrendszereket pontosabban és gyorsabban tudunk digitalizálni a hagyományos módszerekhez képest. A mérnökök napjainkban már háromdimeziós tervező szoftvereket használnak, viszont a meglévő épületekről és természeti környezetünkről nem áll rendelkezésre 3D-formátum. Mi ezeket készítjük elő számukra, hogy azonnal a tervezésre tudjanak koncentrálni.
– Milyen területek 3D-s pontfelhőjét készítettétek el Pécsett?
– Pécsett többek közt a Cella Septichora, a Pezsgőház, valamint a Bányászati Múzeum alatti pincerendszer pontfelhőalapú modelljeit. A felmérési tervek megalkotásához a felszín alatti járatokban – több esetben koromsötétben – a lézerszkenner által gyűjtött adatokra támaszkodtunk. A felszínről és a Szent István térről pedig légi fotók alapján készítettünk modellt, hogy könnyen érzékelhető legyen a járatok léptéke és a felszínhez viszonyított elhelyezkedése.
– Milyen új információkról van szó?
– Új perspektívából vizsgálhatjuk az épületek szerkezeteit és szabad szemmel nem látható deformációit. Pontos mennyiségi adatok nyerhetőek ki a határoló felületek kiterjedéséről. Pontos aktualizált tervekből kiindulva csökkenthetőek a nem várt költségek, amelyek a kivitelezések során szoktak felmerülni. Vizsgálhatóvá vált, hogy a Pezsgőház alatti pince két kilométeres, ötszintes rendszerén belül a szintek egymáshoz képest hogyan, mekkora szintkülönbségekkel helyezkednek el. A Bányászati Múzeum alatti alagútról például sokan nem is tudnak, arról meg végképp nem, hogy egészen a Janus Pannonius utcai Magyar Máltai Szeretetszolgálat épületéig vezet a régi egyetemi könyvtár alatt. Kiderült továbbá, hogy az alagutak egyes elágazásai el vannak falazva, tehát azok kibontásával még további járatokra, feltáratlan alagútrendszerekre is rátalálhatunk.
– Mekkora munka volt az alagutak feltérképezése?
– A 3D-szkennelés technológiáját alkalmazva ezek a felmérések már nem tartanak hetekig, és nincs szükség nagyobb felmérő csapatokra sem. Egy 1 kilométer hosszú pincerendszert optimális felbontás mellett körülbelül 1-2 nap alatt tudunk digitalizálni. Ez egy teljesen újfajta módszer és lehetőség, amelynek népszerűsítése fontos célkitűzésünk.
– A belvárosban is végeztetek felméréseket? Mire jók ezek a modellek?
– Igen, sok utca, tér és épület felmérését elvégeztük, elsősorban a történelmi városfalon belüli területekre koncentrálunk, melyek 70 százalékán túl vagyunk. Ezzel azt szeretnénk prezentálni, hogy városi léptékű 3D-modell is készíthető belátható időn belül. A Ferencesek utcájának utcafronti felmérése 4 órát vett igénybe, ennyi idő alatt 42 épület homlokzatának a pontos felmérést készítettük el a helyszínen.
– Hogyan lehet hasznosítani ezeket a felmérési adatokat?
– Az adatok nálunk vannak, el lehet azokat tőlünk kérni. Az eddigi felmért adataink a szervereinken vannak tárolva, szívesen küldünk belőle részleteket. Napjainkban felhőalapú szolgáltatásokkal lehetőség nyílik virtuálisan bejárni egy adott helyszínt, legyen az bárhol a világban. Várhatóan egyre több háromdimenziós tartalom jelenik meg a hétköznapjainkban, amelyekhez már nem csak mérnöki szoftverekkel tudunk tartalmat előállítani. Mindemellett az utókor számára akár felbecsülhetetlen értéket is jelenthetnek majd ezek a háromdimenziós dokumentumok Pécsről. Ha megváltozik a város 30-40 év múlva, akkor ezeknek a felvételeknek köszönhetően vissza lehet menni az időben, és akár egy virtuális sétát is lehet majd tenni a pécsi közelmúltban.
Itt egy virtuális sétára indulhatunk a Tettyén, amit szintén a srácok készítettek.
Ez meg itt a Székesegyház 3D-s modellje.
Ezt a videót is érdemes megnézni:
Your discussion on policy implications is both insightful and practical, offering valuable guidance for decision-makers.