Repülőgépről, lézerszkennerek segítségével vizsgálják a pécsi régészek a környező hegyeket, gabonaföldeket. Az ötéves, harmincmillió forintos projekt felénél járnak, de már számos olyan több mint ezer éves települést, sírt találtak, amelyek létezését eddig csak sejtették.
Temérdek új információt várnak a pécsi régészek egy új technológiától, amellyel sérülés, azaz ásás, feltárás, a terület megbolygatása, rombolása nélkül lehet egykori, akár 4-5 ezer éves települések maradványaira bukkanni, lehet földsáncokat felfedezni. A szakemberek egy uniós, több európai régészeti szervezet által elnyert támogatásból költhetnek el közel 30 millió forintot kutatásaikra.
– Már keresztül-kasul bejártuk Baranyát, a Mecseket repülőgépekkel, hogy a távérzékelést szolgáló lézerszkenner segítségével megállapíthassuk, hol, merre húzódtak falvak, sírok, erődítmények – magyarázza Bertók Gábor, a kutatásokat vezető pécsi régész. A felvételek a talaj legminimálisabb kitüremkedéseit, süllyedéseit is jelzik, így a több ezer éves egykori települések megelevenednek, kirajzolódnak a mai gabonatáblákból, erdőkből.
– A lézeres felderítés segítségével egyrészt korábbi adatainkat tudjuk pontosítani, másrészt a jövőben folytatódó feltárásokat tudjuk segíteni. Tudni fogjuk például, hogy hol lesz érdemes megbolygatni a felszínt, hol lehet számítani gazdag leletanyagra egy esetleges útépítés kapcsán –magyarázza a szakember.
A régészek többek között megvizsgálták a Jakab-hegyi földsáncokat is. A hegy fennsíkján a már 3000-3500 évvel ezelőtt, a késő bronzkorban létesítettek telepeket, majd itt épült fel körülbelül 2800 éve a Kárpát-medence legnagyobb földvára. Ma is, szabad szemmel láthatóak itt a 4-6 méter magas, kőből és földből összehordott sáncok. A lézertechnikával e földvár új és apróbb részleteit sikerült beazonosítani.
– Emellett olyan, négy-öt ezer éves település és sírmaradványokat fedeztünk fel, amelyeket eddig nem kutattunk. Mivel a települések, erődítmények egykori alaprajzai most is látszanak az eljárással, pontosan be tudjuk határolni, hol, mi lehetett több ezer évvel ezelőtt. Ez kutatásainkat tovább finomítja – mondja a régész.
A kutatások még nem értek véget, azok 2015-ig folytatódnak. A szakemberek azt remélik, olyan további fontos eredményeket hoznak a vizsgálatok, amelyekkel a Baranyában egykor élő kultúrákról még többet megtudunk.
[frame]
Kik éltek itt?
Pécs környékén már 60-80 ezer évvel ezelőtt is éltek emberek, nyomaikra a mélyvölgyi barlangokban akadtak. A Makár-hegyen 6 ezer éve állt neolitikus település állt – ma is nyilvántartott régészeti lelőhely -, míg a Jakab-hegyen a ma is látható kelta sáncrendszeren belül nagyjából 3 ezer éve éltek emberek. A Krisztus születése körüli időkben foglalták el a rómaiak a Dunántúlt és szervezték meg az északról és keletről a Duna által határolt Pannónia provinciát.
[/frame]
Fotók forrása: jpm.hu
