A párt „radikálisan zöld” programjának bemutatása után most aláírásgyűjtést hirdetett: 20 ezer szignót szereznének a paksi és a bodai atom-projektek ellen.
Keresztes László Lóránt országgyűlési képviselő azzal kezdte mondandóját, hogy a kormány szerinte elvesztette a politikai irányítást az általa Magyarország legnagyobb projektjének nevezett paksi bővítés kapcsán. A projekt szerinte lassan bedől, ami Süli János tárca nélküli miniszter személyes felelőssége, vélekedett. Ezt azzal indokolta, hogy az illetékes miniszter állítása szerint nem tudta megmondani, mikor indul az új atomerőmű fő elemeivel kapcsolatos engedélyezési eljárás.
Hangsúlyozta, hogy az LMP kinyilvánította azon álláspontját, hogy szerintük a nemzeti érdekeket nem szolgálja a projekt, és emiatt le kell azt állítani; illetve, hogy a bővítésért felelős tárca nélküli minisztert, Süli Jánost le kell váltani.
– Írásbeli válaszokból bebizonyosodott, hogy nem akarnak Pécsnek lehetőséget adni arra, hogy beleszóljon a bodai atomtemető ügyébe – tért ki az atomtemető témájára is.
Pécs tekintetében kitért még rá, hogy az Országos Atomenergia Hivatal – amely jogosult rá, hogy engedélyt adjon atomerőművek építésére – főigazgatója szerinte ellentmondásos nyilatkozatokat tett a bodai atomtemetővel kapcsolatos közmeghallgatáson.
Elmondta, 20 ezer tiltakozó aláírást fognak összegyűjteni az atomtemető ellen a következő hónapokban, eddig 2500 szignónál tartanak.
Kóbor József, az LMP pécsi polgármesterjelöltje elmondta, biofizikusként tagja egy, a radioaktív hulladékok elhelyezésével foglalkozó civil szakértői csoportnak. Arról beszélt, hogy más országokban több alternatív helyszínt vizsgálnak a radioaktív hulladékok elhelyezésére, ami szerinte itt nem történt meg, Paks volt az egyetlen számba vett lehetőség. Másrészt felhívta a figyelmet rá, hogy a lakosság más európai országokban megbuktatott hasonló projekteket. Harmadrészt kihangsúlyozta, hogy másutt nem nagyvárosok közelében helyezik el.
Demeter Márta országgyűlési képviselő a Paks2 megállapodás gazdasági- és hitelrészével foglalkozott a sajtóeseményen. Szerinte veszteséges, veszélyes beruházásról van szó, rossz szerződési feltételekkel. Hozzátette, úgy gondolja, az embereket nem tájékoztatták kellő mértékben 2014-ben a megállapodásról és a több ezermilliárdnyi orosz hitelről, melyet ezzel Magyarország „a nyakába vett”. Kiemelte, a hitelkonstrukció módosításáról a kormány az idén kezdett tárgyalni, ami sok ideig szintén nem szivárgott ki. Illetve azt is, jelenleg sem tudni, hogyan néz ki a legújabb megállapodás.
– Az LMP szerint az atomenergia helyett más technológiára, például megújuló energiákra lenne szükség, illetve olyan gazdasági szerkezetre, amely ezekre alapoz. Ezzel többek között rezsicsökkentést is elérhetne a kormány – mondta végezetül.
