Kevesebbet lógnak a mai középiskolások, de vajon miért? Iskolafüggő a dolog? A családok hozzáállása változott? Vagy számít egy nemrég bevezetett kormányrendelet is? Pécsi iskolák vezetőit kérdeztük.
Szigor a lógósokkal szemben
Úgy tűnik, hogy bevált az a lógós középsulis diákokat és családjukat is komolyan szabályozó-büntető intézkedés, amelyet a kormány több mint fél évtizede vezetett be, és amelyet apránként finomítottak. Kevesebb ugyanis az iskolakerülés a középsulikban.
A rendelet kimondja, hogy ha egy tanköteles, azaz 16 év alatti középiskolás egy tanítási évben begyűjt tíz igazolatlan órát, akkor az adott suli igazgatójának a diák szülei mellett értesítenie kell a gyermekjóléti szolgálatot, és a térség kormányhivatalának gyámügyi osztályát, akik tervet kovácsolnak a sorozatos lógás megszüntetésére.
Ha viszont tovább lóg a gyerek, akkor 30 igazolatlan óra után ezt a kört újra le kell futni, ha pedig az iskolakerülő diák nem tud leállni, és eléri az 50 igazolatlan órát, akkor jön az igazi büntetés: elveszik a családjától a családi pótlékot (új nevén iskoláztatási támogatást).
Működik a lógások büntetése?
A pécsi gimikben is érződik a rendelet hatása, de nem annyira, amennyire gondolnánk. Kutas József, a Széchenyi István Gimnázium igazgatója lapunknak azt mondta, hogy az intézkedés bevezetése óta kevesebb az igazolatlan hiányzás, de nem szűnt meg teljesen.
Persze nemcsak a rendelet szigora tartja távol a csellengéstől a gyerekeket, hanem az elektronikus napló is, amelyben az igazolatlan késéseket is rögzítik. Ezekből a vagy akarattal, vagy önhibájukon kívül (korábban indult a busz) elmulasztott félórákból-órákból pedig apránként igazolatlan tanóra lesz, amelyekről a szülőt értesíteniük kell már az első ilyen eset után.
Kutas József elmondta, hogy az okokat tekintve nincs új a nap alatt: a diákok néha nem tudnak felkészülni egy-egy dolgozatra, ezért elmennek inkább orvoshoz, de néha még ezt sem teszik meg, csak simán azt mondják, hogy „betegnek érezték magukat”. A lógásnak azonban kézzelfogható és látványos hátrányai vannak – mondta Kutas. Aki nem akar tanulni, és helyette inkább lóg, vagy aki lemarad és nem tudja bepótolni a lelógott órák tudásanyagát, az gyorsan elhasal. Az osztályismétlésre kényszerülő legtöbb diák eredménytelenségének okai között a lógás nagy szerepet játszik – mondta az igazgató.
Nem minden pécsi suliban lógnak
Nem minden pécsi iskolában okoz gondot a lógás. Ornódi Zsuzsanna, a Janus Pannonius Gimnázium igazgatóhelyettese kifejtette, iskolájukban sosem volt ez jellemző, így tehát sem a rendelet, sem az elektronikus napló, sem egyéb visszatartó intézkedések és büntetések hatását nem érezni, hiszen a Janusban rend van. – Mindössze néhány elalvásról tudok beszámolni – mondta.
Zalay Szabolcs, a Leőwey Klára Gimnázium igazgatója hangsúlyozta, a lógások száma teljesen iskolafüggő, tehát függ attól, hogy milyen szociális hátterű, milyen szorgalmas és motivált gyerekek járnak az intézményekbe.
Ahol sok a hátrányos helyzetű diák, ott a szigorú rendelet hatásos lehet, hiszen – mint mondta – a szülők felelőssége, hogy gyermekük miként teljesít az iskolában, és hogy milyen jövője lesz. Az, hogy a család a lógások miatt elesik egy számukra jelentős összegtől, a diákokat is motiválhatja arra, hogy az iskolában maradjanak.
A hiányzások ellen a Leőweyben komoly rendszert vezettek be. A késések figyelmeztetőket és intőket vonnak maguk után, 10 után jön az igazgatói intő. Aki nem igazolja az elmulasztott tanórát, vagy tanítási napot, az egyből igazgatóit kap. Nem mintha szükség lenne erre, hiszen – mondta Zalay – a suliban „sikk a tanulás”.
Baranyában az EMMI adatai szerint a 2013/2014-es évben 43 792 diáknak mindössze 1,2 százaléka követte el a fő bűnt, az 50 igazolatlan órás lógássorozatot, míg a legtöbben (8,8 százalék) „csupán” maximum 9 órát lógtak el. Ezzel szemben a 2015/2016-os tanévben, amelyben összesen 42 920 diák tanult, az 50 igazolatlan órát összeszedő diákok aránya 1 százalékra csökkent, a 2-9 igazolatlannal bíró diákoké pedig 8,6 százalékra.
