Hazudnak azok, akik szerint nincs valódi ereje a magyar népszavazásnak – mondta lapunknak adott interjújában ifjabb Lomnici Zoltán. A Civil Összefogás Fórum szóvivője a pécsiekről, betelepítési kvóta felső korlátjának eltörléséről és a demokratikus jogokat semmibe vevő ellenkampányról is beszélt.
– Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a minap azt mondta, hogy hazánkba 130 ezer embert telepíthetnek be. Ez a jelenlegi állás, ám a következő évtizedekben ez a szám nőhet. Mi lesz ennek a következménye?
– Kezdjük azzal, bízom abban, hogy egy eredményes és érvényes népszavazás után nem telepíthetnek be a magyarok akarata ellenére migránsokat. Ez biztonságpolitikai kérdés. Az Egyesült Államokkal ellentétben Európában még nagyon gyerekcipőben jár az, hogy biztonságpolitikai szempontból ki lehessen jelenteni egy közösségről azt, hogy nem veszélyes az adott országra, főként igaz ez a több mint háromszáz halálos áldozattal járó terroristatámadások után. Ha pedig Brüsszel győz ebben a csatában, akkor korlátlan számú migránst telepíthetnek hazákba, mert az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottsága éppen egy erről szóló javaslatot fog elemezni a következő hetekben. Tehát az állandó elosztási eljárás most már nem fikció, innentől azt mondhatjuk, hazudik az, aki azt mondja, nincs tétje a magyar népszavazásnak. De politikai, morális és közjogi következményei is lesznek.
– Valóban okozhat alkotmányjogi problémákat i, ha nem tartják be velünk?
– Székely László alapjogi biztos beadványa arról szól, hogy a csoportos kiutasítás tilalma nemzetközileg tilos, a kényszerbetelepítés pedig egy ilyen megoldás. Hiszen, ami egyik részről kiutasítás, a másik részről kényszerbetelepítés. A migránsok nem akarnak Magyarországon, Bulgáriában, Romániában élni, és sem a magyarok, sem a bolgárok, sem a románok nem szeretnék azt, hogy hozzájuk kerüljenek. Kölcsönösen egymással szemben álló álláspontokról van szó, mégis ezt erőlteti Brüsszel. Ha az Alkotmánybíróság az alapjogi biztos beadványának helyt ad, vagyis emberjogi rendelkezésekbe ütközik a betelepítés, akkor a magyar hatóságok nem hajthatják végre. Ez alkotmányos válságot is eredményezhet.
– Pontosan miről van szó? Milyen jogi lehetőségei lesznek hazánknak?
– Egy ügydöntő népszavazás kötelező érvényű, így ha érvényes és eredményes lesz, akkor a referendumot követően az Országgyűlésnek valamilyen jogszabályt kell alkotnia, illetve jogi aktust kell véghez vinnie. Mindezeknél fontosabb az a felhatalmazás, amit a kormány kap, és az az üzenet, amit Brüsszel. Emlékezetes, hogy a franciák és a hollandok – és első körben az írek is – el tudták utasítani népszavazáson az uniós alkotmánytervezetet, vagyis egy ilyen fajsúlyos kérdésben hatást tudtak gyakorolni Brüsszelre – akkor a magyar emberek a mostani referendummal szintén megtehetik ezt. Rettegnek Brüsszelben, az ottani baloldaliak megpróbálják a bürokratákat segíteni, politikájukat támogatni. Hiába teszik ezt, hiszen nem túl távoli példák igazolják, hogy van ereje egy referendumnak. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a tavalyi görög népszavazás – amikor a görögök elutasították az IMF és az EU megszorítócsomagját – eredményéről azt mondta, hogy tiszteletben tartja a görög nép akaratát. Ezért is várom el, hogyha a magyar voksolás is hasonló eredménnyel zárul, akkor ugyanígy fogalmazzon.
– Vagyunk mi magyarok olyan erősek, mint a hollandok, franciák vagy a görögök?
– Milyen szempontból? Természetesen gazdasági potenciálunkat, vagy a franciák esetében a lélekszámunkat tekintve nem, de mint nemzet, igen. Ha nem így teszünk, akkor az hitleri gondolkodás: ő is azt mondta, hogy vannak árják, vannak szolganemzetek. Ha valaki azt állítja, hogy magyar népszavazás kevesebbet ér, mint a francia, akkor a hitleri gondolatokat fogalmaz meg. Ennek nincs helye Európában.
– Elképzelhető az, hogy más közép-európai államban is a magyar példát követve népszavazást tartsanak?
– Az ellenkampány egyik fő érve az, hogy milyen dominóeffektust okozhat a magyar voksolás, ez viszont nem lényeges, releváns kérdés esetünkben. Azt gondolom, hogy britek, a hollandok, a franciák mind magukra koncentráltak a korábbi népszavazásaik során. Magyaroknak is a saját sorsuk a fontos, de a voksolás után meglátjuk, milyen hatása lesz. Akik a távolmaradásra szólítanak fel, a demokratikus jogaink korlátozását akarják. Arra buzdítanak, hogy ne éljünk valamivel.
– Pécsen tartott a minap lakossági fórumot, milyen visszajelzések érkeztek?
– Elképesztően megható és szívmelengető volt az, amit itt tapasztaltam. A tavaszi országjárásommal együtt több mint húsz településen voltam, de Pécs biztosan benne van az első háromban, ahol láttam, hogy nagyon nagy a lelkesedés, nagy erő sugárzik a pécsiekből.
Ifj. Lomnici Zoltán 1980-ban született Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett jogi diplomát summa cum laude minősítéssel. Salzburgban, Bécsben és a párizsi Sorbonne-on vett részt jogi, illetve közigazgatási képzésben. Egyetemen Erasmus, illetve Köztársasági Ösztöndíjas, 2008 és 2013 között a Fogarty International Center és a Fővárosi Önkormányzat Fővárosi Szociális Közalapítvány ösztöndíjasa. Tanított a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Károli Gáspár Református Egyetemen, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen. A Pécsi Tudományegyetemen szerzett PhD-t három évvel ezelőtt. Rendszeresen publikál, több könyvet is jegyez.
