Az Eduline oktatásügyi portál szerint a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság 2016 szeptemberére jó pár igen népszerű egyetemi szak megszüntetését tervezi. Amiket pedig nem egyből szüntetnek meg, azokat fokozatosan állítják majd parkolópályára. A pécsi egyetemen máris kiakadtak a terveken, hiszen külföldre mehetnek a magyar diákok tanulni.
[box title=”Mégsincs olyan nagy baj?”]Az Index mai értesülése szerint ezután is lehet majd tanulni újságírást, médiaismereteket vagy üzleti kommunikációt a magyar egyetemeken, legfeljebb a kommunikáció- és médiatudománynak nevezett szak szűnik meg vagy alakul át. Forrásaik szerint a szak tartalma megújításra szorul, meg kell szüntetni egy párhuzamosságot is, de a képzéseket felülvizsgáló bizottság úgy látja: ezután is szükség van egy hasonló alapszakra. Ilyet nagy valószínűséggel csak tandíjas helyeken lehet majd tanulni, az állam legfeljebb egy „közszolgálati média szakot” fog finanszírozni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Arról van csupán szó, hogy bizonyos információk nagyon összecsúsztak, és ez komoly pánikot okozott egyetemi berkekben és a hallgatók körében.[/box]
Korábban írtuk:
A kommunikáció az egyik legnépszerűbb szak az ország egyetemein. A Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság pedig szerintük a meg nem térülő „túltermelés” miatt kaszálná el teljesen a kommunikáció- és médiatudományi intézeteket, szakokat. A terv szerint ezekre a képzésekre már önköltséges módon sem tudnak jelentkezni a leendő egyetemisták.
Szijártó Zsolt, a pécsi Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője lapunknak elmondta, hogy nem teljesen érti a kormány tervezetét, mivel mind a kommunikáció, mind pedig a további, megszűnésre ítéltetett szakok – mint például a nemzetközi tanulmányok, vagy a társadalmi tanulmányok – kifejezetten jó elhelyezkedési mutatókkal bírnak, tehát akik ezeken a szakokon végeznek, nagy eséllyel találnak munkát.
– A kellemetlen az egészben az – folytatta Szijártó –, hogy ennek a radikális módosításnak a közvetlen üzenete így pontosan az lehet, hogy akik már eltervezték, hogy 2016-tól kommunikációt és médiaismereteket kívánnak tanulni, azoknak itthon nem terem babér, viszont Grazban, vagy Bécsben, esetleg Kolozsváron igen, hiszen ott tárt karokkal várják a magyar egyetemistákat.
A tervezetet egyébként semmilyen esettanulmány, statisztika vagy szakmai-szakértői egyeztetés sem előzte meg, mondta Szijártó, aki kiemelte, hogy ezzel az „egyszerű ötletelgetéssel” magyar fiatalok generációinak lehetetlenítik el az esélyét arra, hogy itthon, hazai diplomát szerezzenek népszerű és jövedelmező szakokon.
Bajos továbbá a tervezett változtatások időzítése is. Szijártó szerint ugyanis ha 2016 őszén indulna az új oktatási struktúra, akkor annak részleteit és konkrétumait már idén tavasszal el kellene fogadni, hogy a tervezett változtatások kivitelezhetők legyenek. Ez viszont azt jelenti, hogy azoknak a végzős gimnazistáknak, akik eddig arra készültek, hogy a törlendő szakok valamelyikére jelentkeznek, pályamódosítást kell végrehajtaniuk.
A kommunikáció szak körüli vészjósló tervektől eltérően az andragógia szak jövőjéről már lehet tudni. Mégpedig azt, hogy 2016-tól nem lesz államilag támogatott szak. Ezzel kapcsolatban Nemeskéri Zsolt, a FEEK dékánja lapunknak azt mondta, hogy mivel az andragógiára már most is olyan magas a bejutási ponthatár, hogy csak páran tanulhatnak állami helyeken, ezért komoly érvágást nem jelentenek számukra az ingyenesség elvétele.
Akárcsak tavaly, a hasonló híresztelések idején, most is ugyanoda lyukadunk ki: a bölcsészdiploma vélt értéktelenségénél. Ez a sztereotípia a kutatások és a statisztikák szerint sem védhető. A diplomás-pályakövetési rendszer és a KSH eredményei ugyanis azt mutatják, hogy a dolgozó bölcsészeknek jó munkahelyük van, legalább olyan jó, mint a mérnököknek, vagy az informatikusoknak.
