Leginkább ütemérzék, némi zenei érzékenység és állatszeretet kell hozzá, amit viszont a másik oldalon ad, az a rendre, a fegyelemre és a felelősségre nevelés. Ezt kínálja a vívás és a tenisz mellett a három arisztokratikus sport között számon tartott lovaglás. Hogy miként érdemes az első lépéseket négy lábon megtenni, abban igazítja el olvasóinkat Szapper Imre, a Pécsi Lovasklub vezetője.
Első lépésként fel kell keresni egy lovasiskolát, ahol képzett trénerek választják ki a kezdők számára a megfelelő, megbízható lovakat, amelyek kellőképpen nyugodtak, s velük kezdik az alapszintű képzést – kezdte Szapper Imre, aki immár negyven éve él e négylábúak bűvöletében, s harminc éven keresztül aktívan versenyzett is.
A lovaglás minden esetben az állat ápolásával kezdődik, a kezdőknek el kell sajátítaniuk a lovakkal való megfelelő bánásmódot, így például azt is, hogy a saját nevén szólítsák. Erre oktatóik szintén rávezetik a sport iránt érdeklődőket.
Immár a nyeregben az első lépés, hogy az edző futószárral köti ki a lovat, amelyet a kezében tartva körbe-körbe vezeti az állatot: e gyakorlat alatt tanulják meg a kezdők a megfelelő ülést, illetve felvenni az állat ritmusát. Hogy ez mennyi időt vesz igénybe, az egyénfüggő, de mint Szapper Imre kiemelte, akinek van egy kis ütemérzéke, vagy már valamilyen más sportot űzött korábban, annak könnyebb dolga van.
Ha az alap gyakorlatok készségszinten mennek, akkor a lovas egy osztályba kerül, ahol a nyeregben már egyedül kell megállnia a helyét. A csoportot vezető éllovas parancsait kell ekkor végrehajtania: elindítani, megállítani az állatot, ügetni, s a végén vágtázni is, később akár az ugratással is meg lehet próbálkozni. Ha az oktató szerint az újoncok már önállóan, magabiztosan meg tudnak birkózni e feladatokkal, akkor érdemes döntést hozni a hogyan továbbról.
Versenyzés vagy hobbi?
Számtalan szakágban mérettethetik meg magukat a lovasok: díjlovaglás, díjugratás, az igen népszerű tájlovaglás, valamint a komoly fizikai igénybevételt jelentő tereplovaglás. Míg a kezdők felszerelése csupán egy szabadidőruhából, valamint egy sarkos cipőből áll, addig az elkötelezettebb lovasoknak már lovaglónadrágra és -csizmára, illetve lábszár- és gerincvédőre, s nem utolsósorban kobakra is költeniük kell.
Az itt felsoroltak együttes beszerzése – Szapper Imre számításai szerint – alaphangon 25 ezer forintba kerül. Az oktató kiemelte: egyre inkább kezdenek elterjedni a szinte teljes biztonságot nyújtó felszerelések. Egy balul sikerült esés esetén például a lovas nem a hátára, hanem a gerincvédőre érkezik, s így súlyos, maradandó sérülés helyett viszonylag „olcsón” megúszhatja a lóhátról való zuhanást. Említést tett egy olyan mellényről is, amely a légzsákhoz hasonlóan fújja fel magát, ha viselője földet ér. E ruhák nemcsak a lovas egészségét védik, de ahhoz is hozzájárulnak, hogy magabiztosabban üljenek a nyeregben.
Akár a hobbi, akár a versenyzés mellett döntenek, a legtöbb lovasban feléled a vágy, hogy saját hátasa legyen – derült ki Szapper Imre szavaiból. A legszerencsésebbek megengedhetik maguknak, hogy saját lovat vegyenek, s akár otthon tartsák, ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy a klubtól béreljenek sportlovat. Üszögpusztán ez utóbbi havi 45 ezer forintért lehetséges, azok edzését csak felügyelettel végezhetik, ellenszolgáltatásért, ha valaki a saját lovát bértartásba adja számukra, lehetőséget kap, hogy bármely időpontban lovagolhasson, akár terepen is.
Baranyában jelenleg kétszázan űzik e sportot a megyében található három nagy klubban: az üszögiben, a pogányiban, illetve a kővágószőlősiben. Azt, hogy ezen kívül összesen hányan hódolnak e szenvedélynek megyénkben, Szapper Imre szerint nehéz megmondani, de becslése szerint akár ezren is lehetnek.
Ami ezzel jár
Az állatszeretet a legfőbb hozadéka e sportnak, és az, hogy rávilágít arra: a ló egy élőlény, nem pedig tárgy, mint egy bicikli vagy egy motor – fogalmazott az edző. Úgy véli, e sport fegyelemre, rendre és felelősségre, valamint környezettudatosságra is neveli űzőit.
A lovas oktató éppen ezért érzi úgy, hogy nagy szükség lenne e sportág népszerűsítésére, mivel Baranyában csökken a lovasok száma, a sajnálatos tendenciát főként a nehéz gazdasági helyzet számlájára írja. Megjegyezte: a hazánkban űzött sportok közül egyedül a lovaglás nem részesült állami támogatásban, holott hazánkban egyedülállóan gazdag hagyománya van.
Magyarország olyan világszínvonalú edzőket adott, mint például Némethy Bertalan, aki többek között az Egyesült Államokban is sokat tett a sport fejlődéséért, számtalan, napjainkban is sikeres tréner az ő tanítványa volt – emlékeztetett Szapper Imre.
Épp ezért lenne fontos, hogy a családok felfedezzék a sportnak ezen ágát, amely számtalan, szabadban töltött órával és semmihez sem hasonlítható élménnyel ajándékozza meg űzőit.
